Gázáremelés: egyelőre nem biztos

Januárban 3,5 százalékos áram-, és nem tudni mekkora gázáremelés várható

A lakosságnak, a kisfogyasztóknak és a közintézményeknek januártól várhatóan 3,5 százalékkal emelkedik az áram ára a rendszerhasználati díjakon keresztül - közölte Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke kedden Budapesten a Népszabadság energia konferenciáján.

2008.11.25 14:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az áremelés ezen mértéke csak a nem szabadpiaci, azaz az egyetemes szolgáltatói körre értendő - fűzte hozzá az elnök. Az egyetemes szolgáltatóknál az áramnak, mint terméknek az ára, és a jelenleg kilowattóránként 1,9 forint árrés változatlan marad, de a 2008. évi elszámolások eredményétől függően a hivatal az első félévben kész módosítani az árrés mértékén.

Az áram szabadpiacán a rendszerhasználati díjakat is figyelembe véve 20-25 százalékos áremelkedésre számít a hivatal a jövő évben. A földgáz piacának teljes liberalizációja 2009. július elsejétől valósul meg. A gáz világpiaci ára késve követi az olaj, pontosabban a fűtő- és a gázolaj világpiaci árát. Jelenleg ezer köbméterenként 530-540 dollár körül van az ár, ami forintban számolva (nem számítva a rendszerhasználat díját) 105 forint köbméterendként, pedig az előzetes kalkulációk még 86 forinttal számoltak.

A MEH elnöke hangsúlyozta, hogy számottevő csökkenésére a földgáz árában csak március után lehet számítani. Gordos Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium szakállamtitkára a gáz árának december elejétől esedékes változtatásával kapcsolatban a emlékeztetett arra, hogy a bejelentési kötelezettség az áremelést megelőző 30. napon van, és addig még folynak a tárgyalások.

Horváth J. Ferenc energia hivatali elnök elmondta, hogy a gázpiac teljes megnyitásához szükséges végrehajtási rendeletek tárcaegyeztetésen vannak, és várhatóan december közepéig megszületik a jogszabály. A jövő év közepe után a lakosság, a kis- és közepes mennyiséget fogyasztók, az árampiachoz hasonlóan az egyetemes szolgáltatóktól vásárolhatják továbbra is a gázt. Az egyetemes szolgáltató árrését az energia hivatal maximalizálja.

Az E.ON Földgáz szabályozási igazgatója, Tótth András jelezte, hogy a Gazprommal 2015-ben lejáró gázvásárlási szerződést csak akkor tudják újra tárgyalni, ha a szabályozás stabil marad. A szabályozónak a rövid távú válságok kezelését is be kell építenie a szabályozásba, hiszen az energiaipar hosszú távú alapokon működik.

Az igazgató hozzáfűzte, a régiós versenytársak már mindannyian 2030-ig szóló földgáz beszerzési szerződéssel rendelkeznek, és az E.ON Rurhgas magyarországi cégének olyan körülmények között kell tárgyalnia, amikor az orosz földgáz export már csökken. Gordos Péter, a KHEM szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy az E.ON a gázbeszerzéseire szóló hosszú távú szerződést csak saját kockázatára kötheti meg.

A szakállamtitkár hozzátette: a törvény szerint bárki folytathat földgáz-nagykereskedelmi tevékenységet, és jelezte, hogy érdeklődés is mutatkozik eziránt. Alács Lajos, a Mol ügyvezető igazgatója a Mol által kezdeményezett Új Európai Gázszállító Rendszer (New European Transport System-NETS) létjogosultságát azzal magyarázta, hogy a régió gázhálózatainak összekötése javítaná a gázbeszerzésében az alku helyzetet és növelné a gázpiac rugalmasságát.

Példaként az Adria kőolajvezetéket említette: 35 év alatt mindössze 4-5 milliót tonna kőolajat szállítottak rajta, pedig az éves kapacitása ennek duplája, de jobb tárgyalási poziciót biztosított a beszerzésben.

Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató helyettese megerősítette, hogy az áramellátás területén megfelelőek a tartalékok, de jelezte, hogy az MVM termék portfoliója a hosszú távú áramvásárlási szerződések felmondása miatt felére csökkent, aminek a hatására az áram ár a szabadpiacon emelkedik. Hatvani György, a Mavir, a rendszerirányító társaság elnöke arról beszélt, hogy a pénzügy- és a gazdasági válság nincs hatással a társaság beruházásaira.

Bakács István, az E.ON villamos energia cégének, az E.ON Hungária igazgatóságának tagja a gyakran változó jogszabályok miatti befektetői bizonytalanságokat emelte ki, utalva a Robin Hood adóra, a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel foglalkozó törvényjavaslatra, és az adómódosító salátatörvényben az energiaipart érintő változtatásokra.

A Robin Hood-adó, és más adóváltozások olyan időszakban terheli az energetikai ipart, amikor a gazdasági válság miatt a fogyasztás minden bizonnyal csökken, és romlik a fizetőképesség, ami kintlévőségek növekedésén már látszik is.

Boross Norbert, az Elmű szabályozás menedzsment igazgatója az egyetemes szolgáltatói árrés változatlanságát kifogásolta, mert a gazdasági válság miatt újabb költségelemek merülnek fel. Lechoczki Gábor, a Démász pénzügyi igazgatója pedig megkérdőjelezte, hogy a fogyasztók érdeke-e a törvényben megszabott áramszolgáltatói ügyfélszolgálati kötelezettség, aminek költségét a fogyasztónak kell megfizetniük.

Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke az érdekképviselet nevében hajlandóságát fejezte ki a fentiek felülvizsgálatára. Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője a konferencián ismertette az uniós kezdeményezéseket és lehetőségeket.

A közlése szerint az EU-ban mintegy ezer milliárd euró beruházási igény mutatkozik az energiaiparban csak a számítástechnika területén.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.