A monetáris tanács külső tagja szerint

Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék

Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt.

2012.11.05 18:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja közölte: a magyar kamatszint mellett 0,25 százalékpontos kamatmozgások ésszerűek, és nagyon erős indok kell ahhoz, hogy 0,50 százalékpontos kamatemelés vagy kamatcsökkentés mellett döntsön a monetáris tanács.<br />  
 
 A hírportálnak adott közös interjúban Bártfai-Mager Andrea, a tanács másik külső tagja úgy fogalmazott: a kamatcsökkentéseknek óvatosnak és fokozatosnak kell lenniük.
   
A monetáris tanács múlt heti kamatdöntése után kiadott közleményében úgy fogalmazott: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a következő hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát, és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.
   
Bártfai-Mager Andrea az interjúban elmondta:  a jelenleg elérhető információk alapján tartósak a Magyarország kockázati felárában és a forint árfolyamában tapasztalt kedvező fejlemények, és ez mozgásteret biztosít a monetáris politika számára. Az infláció gyorsulását elsősorban elsőkörös hatások okozzák, és a központi bankok jellemzően figyelmen kívül hagyják ezeket a tényezőket - tette hozzá.

A testület legutóbbi három kamatdöntő ülésén rendre 0,25 százalékponttal csökkentett a jegybanki alapkamaton, amely jelenleg 6,25 százalék. Augusztusban és szeptemberben is a monetáris tanács négy külső tagja szavazott a kamatvágásra, míg a belső tagok, így Simor András elnök és két alelnöke is a kamatszint tartását látta indokoltnak. Októberben - Simor Andrásnak az ülést követő sajtótájékoztatón használt megfogalmazása alapján - is vélhetően hasonló szavazati arány mellett született döntés a kamatcsökkentésről, jóllehet az ülés jegyzőkönyvét csak november közepén hozza nyilvánosságra az MNB.
   
A monetáris tanács akkori közleményében közölte: a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja. Szeptemberben Magyarországon volt a legmagasabb az éves infláció az Európai Unióban.
   
A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint szeptemberben 6,6 százalékkal nőttek éves szinten a fogyasztói árak. A volatilis energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 5,3 százalék, míg a változatlan adótartalmú árindex 4,1 százalék volt.
   
Az MNB 6,25 százalékos alapkamata továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. A szervezet 3 százalékos inflációs célt követ.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.