A számos államot kínzó adósságválság - Elemzés

EU: eljött az egoisták ideje?

Az Európai Unió számos államát kínzó adósságválság több országban lázba hozta a szeparatistákat: a gazdag régiók úgy érzik, hogy elég volt a szegényebbekkel vállalt szolidaritásból.

2012.10.11 14:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A jelenség paradoxnak mondható. A II. világháború vége óta Európa államai éppen a szorosabb összefogásban látták-látják a történelmi konfliktusokból kivezető utat. Az integráció során a nemzetek apránként egyre több jogkört adtak át Brüsszelnek. Amikor pedig az EU-tagállamok egy szűkebb csoportja megállapodott a közös fizetőeszköz bevezetéséről, a legtöbbjük számára világos volt, hogy a valutauniót előbb-utóbb politikai unióval kell kiegészíteni.

Ám éppen most, amikor a nemzeti szuverenitás egyre inkább elolvad, több európai régió saját államot követel magának. Ahogyan az euróövezeten belül észak és dél konfliktusa van kibontakozóban, úgy erősödnek egyes országokon belül a gazdag régiók elszakadási törekvései. Mindenütt feljövőben vannak a populisták, akik újfajta egoizmust hirdetnek.

Az I. világháború után Olaszországhoz csatolt Dél-Tirolban a munkanélküliség aránya (4,1 százalék) egyike a legalacsonyabbaknak Európában. Az itteni, zömmel német ajkú lakosság egyre kevésbé érzi felelősnek magát az Itáliát gyötrő válságért. A nemzeti kilábalás programját meghirdető Mario Monti római kormányfő 750 millió eurónyi megtakarítást követel Dél-Tiroltól. Ez ellentmond annak az írásos garanciának, amelynek értelmében az északi régióban beszedett adók 90 százaléka visszafolyik Dél-Tirolba. Bolzano és Róma között tárgyalások kezdődtek a kérdésről, ám a dél-tiroli nacionalista pártok egyre szítják azoknak a polgároknak a dühét, akik nem akarják, hogy szűkebb pátriájukat magával rántsa az itáliai örvény.

Belgaellenes tematikájával az antwerpeni Bart de Wever is azt a nagyfokú elégedetlenséget lovagolja meg, amelyet a flamandok többsége érez annak láttán, hogy pénzük a szegényebb déli Vallóniába áramlik. "Belgium nem más, mint transzferunió, amelyen belül a flamand demokrácia túlzott mértékben járul hozzá a szövetségi állam fenntartásához" - bírálja a fennálló helyzetet az Új Flamand Szövetség vezére.

Amióta a vallon szocialista Elio Di Rupo megalakította szocialistákból, kereszténydemokratákból és liberálisokból álló brüsszeli nagykoalícióját, folyamatosan növekszik a flamand szeparatisták támogatottsága. Utóbbiak előszeretettel szidalmazzák a "csekkfüzet-föderalizmust". A gazdag Flandriából évente 6 milliárd euró áramlik a szegényebb Vallóniába.


Spanyolországban azok a régiók akarnak "válni" a madridi központtól, amelyek a súlypontját képezik az ibériai ország ipari potenciáljának. Baszkföldön a legmagasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, Katalónia pedig jelentős nettó befizető a központi költségvetésbe. A Franco-diktatúra bukása után elfogadott alkotmány szerint az államot 17 autonóm régió alkotja. Ezeknek joguk van az önrendelkezéshez, ám az alkotmány "megbonthatatlan egységként" határozza meg a spanyol nemzetet. Az adók legnagyobb részét a madridi központ hajtja be, majd abból visszaoszt a régióknak; válságos időkben csökken a visszaosztott pénz. Ebből kell a régióknak fenntartaniuk a hatáskörükbe tartozó intézményeket: iskolákat, egyetemeket, orvosi ellátást, rendőrséget, igazságszolgáltatást. Egyedül Baszkföld és Navarra rendelkezik azzal a "történelmi joggal", hogy saját maga határoz teljes adóbevételének felhasználásáról.

Katalóniában, amely spanyol GDP 18,5 százalékát állítja elő (Baszkföld 6,1 százalékot), a szeparatisták hónapok óta azt harsogják, hogy Madrid kirabolja őket. Artur Mas katalán miniszterelnök szeptember végén megpróbált a fenti két régióéhoz hasonló jogot kicsikarni a Barcelonába látogató Mariano Rajoy spanyol kormányfőtől, de nem járt sikerrel. A vendég azzal érvelt, hogy a katalán adók nélkül Spanyolország elveszítené negyedik helyét az EU-tagállamok gazdasági rangsorában. Válaszul Mas rendkívüli választásokat írt ki november végére, nem zárva ki, hogy azt népszavazás követheti az elszakadásról.

A katalánok azzal érvelnek, hogy önálló, független állam lakosaiként jobban menne a soruk. Egy esetleges népszavazáson a jogosultaknak több mint a fele a Madridtól való "válásra" szavazna - derült ki egy kutatóintézet felméréséből.

Hasonló a hangulat Baszkföldön is. Mind a baszkok, mind a katalánok a közös valutát használó Európában látják a jövőjüket. Csakhogy éppen az Európai Bizottság elnöke foszlatta szerte az ilyen reményeket. José Durao Barroso október elején értésre adta: egy "újszülött" állam nem válna automatikusan az Európai Unió tagjává; csatlakozásáról elölről kellene kezdenie a tárgyalásokat Brüsszellel. Felvételét pedig egyhangúlag kellene megszavaznia az összes tagállamnak.

Ugyanez vonatkozna Skóciára is, ahol ugyancsak szeparatista szelek fújnak. Edinburgh az európai felvilágosodás egyik központjaként büszke volt az "Észak Athénja" címre. Ma sokan attól tartanak, hogy ez a titulus újból ráillhet a skót fővárosra - csak éppen más okból. Ha a 2014-re kitűzött népszavazáson a skótok többsége igent mondana a függetlenségre (vagyis az Angliától való elszakadásra), akkor egy új, öntudatos nemzet helyett újabb marginális állam jönne létre Európa peremén. Ez pedig jobban hasonlítana Görögországhoz vagy Írországhoz, márpedig a skótok feltehetően nem ezt szeretnék.


A nacionalisták eddig azzal érveltek, hogy az angol euroszkeptikusok diktátuma alól kiszabadulva aranykor köszöntene a független Skóciára. Az új köztársaság egyedül aknázhatná ki az Északi-tenger mélyén rejlő olajkészletet, ráadásul profitálna az euró bevezetéséből is. Példaképük Írország volt - amíg a válság be nem ütött. Utána jött az eurózóna válsága, így már a közös valutát sem emlegetik. Új példaképük most már a skandináv jóléti állam...

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.