Nem csak a foci-Eb elődöntőjére készülnek

Német "bemelegítés" az EU-csúcs előtt

Az euró megpróbáltatásának szűnni nem akaró időszakában Németország jóslatokhoz folyamodik: egy szép napon, ha az euróövezet túljutott a megszorítások és a szerkezeti reformok dzsungelén, gazdasági felvirágzás lesz a jutalma. Európa visszafizeti adósságait, javulni fog a versenyképessége. A piacok rájönnek, hogy a világgazdaság valódi problémái az eladósodott Amerikában és Japánban vannak.

2012.06.27 14:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fenti összképet állította össze a The Economist német kormánypárti politikusok közelmúltban elhangzott nyilatkozataiból, hozzátéve: mennél hangosabban bírálja a külföld Berlint, a német kormány annál makacsabbul ragaszkodik fenti víziójához - dacára a fennálló kételyeknek. Mi áll az euró mögött: Németország, az Európai Központi Bank, vagy senki? Az euróövezeten belül kibocsátott államkötvények vásárlói bizonyosak akarnak lenni abban, hogy a papírok lejáratakor visszakapják a pénzüket, mégpedig euróban és nem leértékelt drachmában, lírában, vagy pesetában.

Angela Merkel kancellár szerdán este Párizsba utazik, hogy egyeztessen Berlin legfontosabb EU-partnerével a csütörtökön kezdődő félévzáró uniós csúcstalálkozó előtt. A német kormányfő szerint a pénzügyi nehézségek legkönnyebben úgy győzhetők le, ha az eurózóna minden tagállama hitet tesz a költségvetési fegyelem és a szerkezeti reformok mellett. Az adósságok visszafizetése és a versenyképesség javítása nyomán vissza fog térni a piacok bizalma az euró iránt - hangoztatja a kancellár.

Merkel esti tárgyalópartnere, Francois Hollande viszont a pénzügyi kötelezettségek "közössé tételét" szorgalmazza: közös eurókötvények kibocsátása révén megvalósuló "fiskális uniót", amely mérsékelné a bajba jutott országok kamatterheit (mivel alacsonyabb hozamot kellene fizetniük államkötvényeik vásárlóinak). A francia elnök híve egy "bankuniónak" is, amely egyfajta közös védőháló lenne a bankok számára.

Az angol hírmagazin elképzelhetőnek tartja, hogy a brüsszeli csúcson a részt vevő állam- és kormányfők elfogadják a bankunió gondolatát. A fiskális unió esélye viszont gyakorlatilag a nullával egyenlő, miután a német kancellár kedden este, a liberális Szabad Demokrata Párt parlamenti frakciójának tagjai előtt kijelentette: "amíg élek, nem lesz eurókötvény", amely az uniós tagállamok adósságaiért való közösségi felelősségvállalást testesítené meg. Merkel ellentmondott Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének is, aki egy nemrég kiadott nyilatkozatában leszögezte: a válság leküzdése érdekében az EU tagállamai kénytelenek lesznek nemzeti szuverenitásuk további részeiről lemondani az uniós intézmények javára.

A fenti gondolatnak ugyanakkor híve Merkel legfőbb támasza és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble. A veterán kereszténydemokrata politikus a Der Spiegelnek adott e heti interjúban kijelentette: egyelőre szinte minden kérdésben a tagállamoké az utolsó szó, ám "ez nem maradhat így. A politika fontos területein több hatáskört kell biztosítanunk Brüsszelnek anélkül, hogy bármelyik nemzetállam blokkolhatná a döntéseket".

A "fontos területek" között említette Schäuble a költségvetéseket, utalva arra a szakértők által már régóta emlegetett hiányosságra, hogy az európai valutauniót (az euró bevezetését) nem kísérte fiskális, azaz költségvetési unió létrehozása. "A feladat az, hogy fiskális uniót alakítsunk ki, az ebben részt vevő államok lemondanának a költségvetési politikához tartozó bizonyos hatáskörökről" - hangoztatta a német pénzügyminiszter. Mindjárt azt is leszögezte, hogy mindaddig, amíg nem jön létre a fiskális unió, szó sem lehet a nemzetállami adósságokért vállalt felelősség "közössé tételéről".

Az utóbbi kérdésben tanúsított berlini makacsságot azzal indokolta, hogy nem lehet szétválasztani a döntési illetékességet és a felelősséget, elsősorban a pénzzel összefüggő kérdésekben. "Aki lehetőséget kap arra, hogy mások kontójára pénzt költsön el, az meg is teszi. Ezt jól tudják a piacok is. Ezért nem lelkesednek az eurókötvény gondolatáért" - indokolta Schäuble.

Berlin tehát a mélyebb gazdasági és politikai integrációt szabja feltételül az adósságok "közösítésének". Ha a többiek bankuniót akarnak, akkor legjobb, ha első lépésként kineveznek egy erős kezű európai "felügyelőt". Ez véget vetne a nemzeti hatóságok által előadott bohózatnak; az általuk végrehajtott töréstesztek több kérdést hagynak homályban, mint amennyire rávilágítanak. Ha pedig fiskális unió a cél, úgy az európai államoknak előbb meg kell szabadulniuk adósságaik egy részétől, és össze kell szedniük magukat, hogy lépést tudjanak tartani Németországgal. Röviden szólva: az európai országoknak előbb le kell mondaniuk gazdasági szuverenitásuk jelentős részéről ahhoz, hogy Berlin hajlandó legyen közös bankszámlát nyitni velük - írta a The Economist.

A megszorítások és a szerkezeti reformok nem sokat érnek, ha nem áll helyre a bizalom az euróban. Utóbbihoz viszont az adósságok egyértelmű, bár korlátozott megosztására van szükség. A német gazdasági bölcsek javaslata, hogy vonják össze "közös kalapba" az euróövezet államadósságának egy részét, kezdetnek nem rossz. Merkel kancellárt érthetően idegesítik azok a kockázatok, amelyeket országa vállalna magára. Ám ha ő nem mutat bizalmat az euró jövője iránt, a piacok még kevésbé fognak - vélte az angol hírmagazin.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.