Szükséges szigorító lépések - meg lehet magyarázni

Kisebb állami újraelosztást, nagyobb gazdasági növekedést

Az állami újraelosztás GDP arányos, jelenlegi 50 százalékos szintjét, 40 százalékra kell csökkenteni ahhoz, hogy Magyarország gazdasági növekedése 4-5 százalékra gyorsuljon - mondta Simor András jelenlegi és Surányi György korábbi jegybankelnök, amelyhez Veres János pénzügyminiszter szerint jelenleg nehéz politikai támogatást szerezni.

2008.05.08 10:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Amíg Magyarországon a költségvetés elosztja a GDP 50 százalékát, addig Szlovákiában és a balti államokban, ahol a gazdasági növekedés 6-10 százalék, ez az arány 34-36 százalék, de a régiós átlag sem több 40 százaléknál - mondta Simor András a Magyar ATV, Friderikusz most című szerda esti adásában. Ezekben az országokban talán megértették, hogy a kevesebb juttatásból később több lehet, vagy az állam hatékonyabban költi el a pénzt - tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Magyarország GDP arányosan a szociális rendszerre 4 százalékponttal, az államadósság kamataira két százalékponttal többet költ, mint Szlovákia - magyarázta Veres János, aki emlékeztetett arra, hogy északi szomszédunknál a szociális rendszer szigorítását éhséglázadás kísérte.

Surányi György, a CIB Bank elnöke is a GDP 40 százalékára szorítaná le a költségvetés újraelosztásának az arányát, de ezt fokozatosan, 4-5 év alatt évi 2 százalékpontos lépésekkel valósítaná meg. A jegybank korábbi elnöke a beszélgetés során azt is megemlítette, hogy az adóbevételek azért nem elegendőek, mert közel 1,4 millió ember minimálbér után gyakorlatilag alig adózik. Valaki el tudja képzelni, hogy Magyarországon az ügyvédek bevallott átlagos havi jövedelme 119 ezer forint, a fogorvosoké pedig 126 ezer forint - vetette fel Surányi György.

Veres János a költségvetés 13 600 milliárd forintos kiadási oldalát sorolta: az állam 60 százalékot fordít szociális célokra, oktatásra, egészségügyre, 14 százalékot agrárcélokra illetve közlekedésre, 13 százalékot az állam működésére, 8,2 százalékot az államadósság kamataira, 4 százalékot pedig az Európai Uniós befizetésekre és tartalékokra. A pénzügyminiszter szerint megtakarítani inkább az önkormányzati gazdálkodásban lehet, hiszen Magyarországon 3200 pénzügyileg önálló önkormányzat van, míg Svédországban 100, Romániában pedig csak az 5000 lakosnál nagyobb települések számítanak önállónak.

A 2002 után működő kormányok ezen megpróbáltak változtatni, de mivel a törvény kétharmados, a javaslatok elbuktak - fűzte hozzá. A konvergenciaprogram eredményeképpen az elmúlt két évben sikerült a kiadásokat közel 1100 milliárd forinttal csökkenteni - jelezte Veres János, miközben tavaly a lakosság reáljövedelme is 4,8 százalékkal csökkent. A jegybank volt és jelenlegi elnöke is arról beszélt, hogy a 2001-2006 közötti felelőtlen politika következményeként volt szükség a kiigazításra.

Simor András szerint a lakosságnak meg lehet magyarázni a szükséges szigorító lépéseket, ha megértetik velük, hogy ellenkező esetben Magyarország véglegesen leszakad és rövidesen olyan távolságra kerülhet Szlovákiától, mint amilyen távolságra jelenleg van Ausztriától.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.