Utólagos tandíjfizetés - nem ördögtől való?

Diploma-adóról és diákhitelről vitáznak Ausztriában

Az utólagos tandíjfizetés formáinak megvitatására kérte fel pártját, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) kedden Werner Faymann osztrák kancellár.

2011.12.13 20:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az SPÖ-nek meg kell vitatnia a tandíj olyan modelljeit, amelyek nem állítanak akadályt a hátrányos szociális helyzetű diákok továbbtanulása elé. A kancellár kifejtette, olyan modellek merültek fel, mint a tandíj kamatmentes hitelként való utólagos megfizetése és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők külön adó megfizetésére való kötelezése.

A kancellár bejelentése elmozdulást jelez az SPÖ eddigi álláspontjához képest, és közeledést koalíciós partnerük, az Osztrák Néppárt (ÖVP) véleménye felé.

Az SPÖ hivatalos irányvonala eddig az volt, hogy elutasítják a csak 2008-ban eltörölt felsőoktatási tandíjak bármilyen formájának újbóli bevezetését.

Egyes SPÖ-s politikusok már korábban is javasolták a tandíj- illetve ösztöndíjrendszerek megvitatását, Faymann most formális mederbe akarja terelni a vitát.

A diákhitellel kapcsolatban a kancellár az 1989-ben bevezetett ausztrál modellt említette példaként. Eszerint az egyetemek szakonként eltérő tandíjat szabhatnak meg egy államilag megállapított felső határ alatt, a hallgatók várható későbbi keresetének fényében. A tandíjat utólag, a munkába állást követően fizetik a diákok. A "diplomások adójának" mértéke egy SPÖ-s javaslat szerint havi húsz euró lenne és egy meghatározott összeg - havi háromezer-kétszáz euró - feletti keresetűekre vonatkozna. Az osztrák felsőoktatási hallgatói önkormányzat (ÖH) elutasította a diákhitelről szóló javaslatot. Nézetük szerint az "ausztrál modell" ahhoz vezetne, hogy nem érdeklődési körüket, hanem anyagi lehetőségeiket tekintetbe véve választanának szakot a diákok.

A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában az elmúlt években. A 2008-as választások előtt eltörölték a - félévenként mintegy 360 eurót kitevő - egyetemi tandíjat és a felvételi vizsgákat.

Az állami támogatást és a férőhelyek számát nem emelték ezzel arányosan, ami 2010-re túlzsúfoltsághoz és az egyetemek anyagi lehetőségeinek viszonylagos romlásához vezetett. Tavaly az ország számos nagyvárosában több alkalommal is rendeztek diáktüntetéseket. Az esetenként tízezres nagyságrendet elérő tüntetések kiváltó oka egyfelől a zsúfoltság volt, de a hallgatók tiltakoztak az oktatás színvonalának romlása ellen és az ellen is, hogy napirendre került a tandíj és a felvételi vizsgák visszaállítása.

Egy nemrég közzétett felmérés szerint a lakosság többsége támogatná a felsőoktatási tandíjat. 48 százalék a szociális viszonyoktól függő tandíjat tartana helyesnek, 29 százalék a körülményektől függetlenül, minden hallgatóra vonatkozó tandíjjal is egyetértene. A 16-29 év közötti korosztály körében 34, illetve 24 százalék ez az arány.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.