A klímaváltozás elveszi tőlünk?!

Eltűnhet a világ tíz természeti csodája!

Az Amazonastól a Himalájáig a világ tíz természeti csodája néz szembe a pusztulással, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik - figyelmeztet a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet.

_{2008.02.26 14:30wwf.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_Himalája

A WWF összefoglalót készített az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) e heti ülésére, melyben a világ tíz olyan természeti csodáját sorolja fel, melyek eltűnhetnek a klímaváltozás hatására...

A listán szerepel:

▪ Nagy Korallzátony (Ausztrália)
▪ Chihuahua sivatag (Mexikó, USA),
▪ Tengeri teknősök (Karib-tenger),
▪ Valdíviai őserdők (Chile, Argentína),
▪ Mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans),
▪ Jangce folyó (Kína),
▪ Amazonas (Brazília),
▪ Lazacok (Bering-tenger, Alaszka),
▪ Olvadó gleccserek (Himalája),
▪ Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei.

Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés veszélyezteti. A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is.

Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.

_{Jangce folyó}

A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat. A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.

A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva.

A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát. A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok. A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek.

Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során. "Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." - nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese.

"A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."

A korallfehéredés jelentése: A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket.

A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ºC-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter