Új elemmel bővülne a periódusos rendszer

Az internetezők segítségét kérik a 112-es rendszámú új elem elnevezéséhez

Az internetezők segítségét kéri a honlapján a BBC a 112-es rendszámú elem elnevezéséhez: az elem létezését 13 évvel felfedezése után igazolták vissza.

2009.06.11 19:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

 Sigur Hofmann professzornak, a darmstadti Nehézionkutató Intézet (GSI) munkatársának, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoportot vezetőjének és munkatársainak részecskegyorsítóban sikerült előállítania az új elemet, cink és ólom atommagok ütköztetésével, amelyek 30, illetve 82 protont tartalmaznak. Az ütköztetésből származó elem atommagjában 112 proton van.

    A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük és gyorsan szétesnek.

    "Az új eleme megközelítőleg 227-szer nehezebb, mint a hidrogén, így a periódusos rendszer legnehezebb eleme" - tudatta szerdán közleményben a GSI, miután hivatalosan is elismerték a felfedezést.
    Az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete (IUPAC) hat hónapot adott az új elem elnevezésére, amelynek jelenleg ununbium a nem hivatalos neve, latin egy-egy-kettőből.

    A hírről beszámoló BBC honlapján felkéri az internetezőket: választásukat megindokolva javasolnak nevet az új elemnek.
    1981 óta Hofmann professzor és csapata korábban öt olyan elemet hozott létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő. A 107-111-ig terjedő protonszámú elemek sorrendben a következő nevet kapták: Bohrium, Hassium, Meitnerium, Darmstadtium et Roentgenium.

    "Nagyon örülünk, hogy a hatodik - és GSI-ben az elmúlt harminc évben felfedezett összes - elemet hivatalosan is elismerték" - tudatta Sigurd Hofmann a közleményben.

    A tudóscsapatra már csak a 112-es rendszámú elem elnevezése maradt - közölte Hofmann, hozzátéve, hogy 21 német, finn, orosz és szlovák tudós vett részt a felfedezésben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.