Íme: a Hevesy-kráter

Újabb magyar a Holdon!

Közel 50 km-es krátert neveztek el Hevesy Györgyről, a kémiai Nobel-díjjal jutalmazott magyar származású tudósról égi kísérőnk északi pólusvidékén. Hevesy György neve 1976 óta vár a keresztségre.

2009.02.01 18:40hirek.csillagaszat.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

2009, a Csillagászat Nemzetközi Évének elején újabb magyar származású tudós nevét örökítette meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU).

A bolygószerű égitestek és azok felszínén található alakzatok elnevezéséért illetékes munkacsoport 2009. január 19-én Hevesy Györgyről (1885-1966), a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudósról nevezett el egy krátert a Hold felszínén. Hevesy György nevét az IAU már 1976-ban felvette azon nevek közé, akikről majd egyszer felszíni alakzatot (elsősorban krátert) fognak elnevezni, de végül is 33 évet várni kellett a megvalósulásra. (Bay Zoltánról (1900-1992), a holdradar-kísérletek úttörőjéről sajnos még mindig nincs elnevezve holdkráter, jóllehet a neve ott szerepel a javasoltak között.) A Hevesy-kráter a Hold északi pólusvidékén, a Földről nem látszó túlsó oldalon van, a holdrajzi északi szélesség 83,14 és a keleti hosszúság 150,1 fokánál. Átmérője 49,5 km. A holdfelszíni helyzetből adódóan még a holdi északi pólus környékének megfigyelési szempontból legkedvezőbb librációs helyzetében sem látható bolygónkról.

A Hevesy-kráter a nagyobb, mintegy 177 km átmérőjű Rozsdetvenszki- és a mintegy 109 km átmérőjű Plaskett-kráter közelében helyezkedik el. Egyébként az IAU Nomenklatúra Munkacsoportja most 19 holdkrátert nevezett el, amelyek égi kísérőnk északi, illetve déli pólusvidékein találhatók.

Ezek ábécé sorrendben a következők: Aepinus, Bosch, Elanger, Fibinger, Florey, Gore, Grignard, Haber, Hevesy, Haskin, Houssay, Ibn Bajja, Kocher, Kuhn, Laveran, Nefed'ev, Svedberg, von Baeyer és Waponsky. A magyarokról eddig elnevezett 14 holdkráter, a Békésy, Bolyai, Eötvös, Fényi, Hell, Hédervári, Izsák, Kármán, Neumann, Petzval, Szilárd, Weinek, Zach, Zsigmondy után most a Hevesy név is felkerült Holdunk felszínének térképére.

Hevesy György életútjáról és tudományos pályájáról a lentebb ajánlott internetes oldalakon olvashatunk részletesebben. 1923-ban felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot, amelyet a felfedezés helye, Koppenhága latin neve után nevezett el.

Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásokban. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-floureszcenciás, izotóphigításos és a neutronaktivációs analitikai módszereket. Hevesy Györgyöt 1924 és 1936 között hét alkalommal is javasolták Nobel-díjra, melyet végül is 1943-ban nyert el "a rádióaktív izotópok indikátorként való alkalmazásért a kémiai kutatásokban".

945-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.