Az Univerzum legérdekesebb objektumai

Hogyan keletkeznek a barna törpék?

Az ISO-Oph 102 jelű objektum környezetében észlelt anyagkifúvás jelenti az eddigi legközvetlenebb bizonyítékot arra nézve, hogy a barna törpék a normál csillagokhoz hasonló módon keletkeznek.

2009.01.05 16:19hirek.csillagaszat.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A barna törpék Univerzumunk legérdekesebb objektumai közé tartoznak: klasszikus értelemben sem a csillagok, sem a bolygók közé nem tudjuk besorolni őket. Tömegük túl kicsi ahhoz, hogy magjukban a hőmérséklet elérje a hidrogénfúzió beindulásához szükséges értéket (ehhez mintegy 75 jupitertömeget kellene elérniük).

Ugyanakkor a lítium (kb. 60 és 75 jupitertömeg között) vagy a deutérium (kb. 15 és 60 jupitertömeg között) fúziója végbemegy belsejükben.

Ezen égitestek alsó tömeghatára nem pontosan definiálható, ezért az óriásbolygók és a barna törpék közötti választóvonalat elég nehéz meghúzni. Ami révén könnyebben ketté lehetne választani a kérdéses égitesteket, az a kialakulásuk módja.

A csillagoknál és a bolygóknál ugyanis - jelenlegi ismereteink alapján - meglehetősen eltérően zajlik ez a folyamat. Előbbi égitestek sűrű csillagközi molekulafelhők gravitációs összehúzódása során jönnek létre, míg a planéták a fiatal csillagok körüli porkorongokban, apró, szilárd darabok összeállásával keletkeznek (a Jupiter-típusú óriásbolygók esetében a nagyméretű, szilárd mag később jelentős mennyiségű gázanyagot is összegyűjt).

Az elméleti megfontolások többsége arra utal, hogy a barna törpék születése valószínűleg a normál csillagokéhoz hasonló, s pusztán a kezdeti tömegük dönti el, hogy "valódi", vagy "elfajzott" csillag lesz-e az égitestből. Ugyanakkor vannak alternatív teóriák is, melyek szerint az égitestek eme típusai az óriásbolygók esetében megismert módon, vagy esetleg egy eddig nem ismert folyamat során alakulnak ki. A felsorolt elméleteket megfigyelésekkel egyelőre elég nehéz alátámasztani; arra is csak az utóbbi néhány évben nyílt lehetőség, hogy fiatal, egyedi csillagokat tudjunk vizsgálni.

Ezek megfigyelését elsősorban porban és gázban gazdag környezetük akadályozza, mely a látható tartományban gyakorlatilag "leárnyékolja" a kialakulóban lévő csillagokat, így más (elsősorban infravörös és szubmilliméteres) hullámhossztartományokban végzett vizsgálatokra van szükség.

A barna törpék halványabbak és kisebb tömegűek a normál csillagoknál, így detektálásuk és tanulmányozásuk - főleg életük korai szakaszában - különösen nehéz. Néhány hete azonban amerikai és ázsiai kutatóknak fontos előrelépést sikerült elérniük. A szakemberek a Hawaii-szigeteken lévő SMA (Submillimeter Array) nevű műszeregyüttessel (melyet a bostoni székhelyű Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics intézet és a Tajvani Tudományos Akadémia Csillagászati és Asztrofizikai Intézete, az ASIAA közösen működtet) készítettek méréseket az ISO-Oph 102 jelű égitestről.

A korábbi vizsgálatok alapján az objektum tömege kb. hatvanszorosa a Jupiterének, így a barna törpék közé sorolható. N. Phan-Bao (ASIAA) és munkatársai a szubmilliméteres adatok révén nagy sebességgel kidobódó szén-monoxid molekulákat mu

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.