Űrkutatás

Porvihar dúl a Marson, elnémult az Opportunity

A vihar az egész égitestet átfogó, globális jelenséggé fejlődött.

2018.06.22 14:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Még mindig néma az Opportunity Mars-járó a vörös bolygó nagy részén tomboló porvihar miatt. A NASA bolygókutató intézetének közleménye szerint a vihar az egész égitestet átfogó, globális jelenséggé fejlődött.

Az Opportunity Mars-járó, amelyet a vihar egyelőre megbénított, nem küld életjeleket. Az elemek valószínűleg annyira lemerültek, hogy csupán annyira elegendők, hogy a rendszeres energiaszint-ellenőrzésre „felébresszék” a kutatójárművet. Egy aktuális elemzés szerint azonban a jármű elektronikája és elemei a Marson uralkodó hideg ellenére elég melegek tudnak maradni ahhoz, hogy továbbra is működjenek.

Jel csak akkor várható az Opportunitytől, ha ritkul a por. A vihar egyelőre szinte semennyi napfényt nem enged át, így a Mars-járó napenergiával üzemelő elemei nem tudnak feltöltődni. A kaliforniai szakértők optimisták, szerintük a túlélheti a vihart.

Az Opportunity csaknem 15 éve dolgozik a Marson, holott küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán állomásozik, és a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel, és küldött is felvételeket a porviharról, de felette is elsötétül az ég időről időre.

A kutatók remélik, hogy a most összegyűjtött adatok elemzésével választ kaphatnak olyan fontos kérdésekre, mint hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes porviharok hatalmasra nőnek és hónapokon át tartanak, míg mások kisebbek és csak rövid ideig tombolnak.

Az amerikai űrkutatási hivatal repülésirányítói csaknem két hete léptek utoljára kapcsolatba a Mars-járóval. Akkor a vihar még csak a bolygó egynegyedén tombolt. A Marson 2007 óta nem volt ilyen méretű porvihar. A NASA szerint a vihar mostanra elborította a bolygót, csak a magas vulkánok hegyét és a sarkvidékeket éri a Nap fénye.

A Marson megszokottak a viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van, tehát amikor a bolygó a legközelebb van a Naphoz. Ahogy melegszik a légkör, a talaj hőmérsékletétől eltérő kirívó különbség szeleket hoz létre, amelyek mozgásba hozzák az igen apró, hintőporhoz hasonló méretű porszemcséket.

Ezek a porviharok általában lokálisak, ezzel szemben a jelenlegi vihar akkora, hogy ha a Földön tombolna, kiterjedése nagyobb lenne, mint Észak-Amerika és Oroszország együttes területe.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.