MTA

Megkezdődött a civilizáció keresése a bizarr fényű csillagnál

Rádióantennák fordultak a KIC 8462852 jelű csillag felé, hogy értelmes életre utaló jeleket fogjanak. Pár napja ugyanis felmerült, hogy a csillag teljesen szokatlan fényességváltozásait egy idegen civilizáció hatalmas építményei okozzák.

2015.10.21 12:16ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ettől teljesen függetlenül rendezik meg október 28-29-én a földön kívüli élet utáni kutatás nemzetközi konferenciáját az MTA Székházában.

A Földtől 1500 fényévnyire lévő, KIC 8462852 jelű csillag bizarr fényességváltozásainak okait egyelőre csak találgatni tudják a csillagászok. A legvalószínűbb természetes magyarázat kidolgozásában – mely szerint a szokatlan ritmusú és mértékű elhalványodásokat üstökösökből kihulló, hatalmas mennyiségű por okozza – a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE kutatói is részt vettek (erről részletesen a Csillagászat.hu cikkében olvashat).

Néhány napja azonban felmerült egy sokkal izgalmasabb, ám még kevésbé valószínű magyarázat, amely egy idegen civilizáció csillag körüli „megaszerkezeteinek” tulajdonítja a példátlan fénygörbéket. A jelenség mindenesetre van annyira érdekes, hogy a földön kívüli intelligenciák után kutató SETI-programban (Search for Extraterrestrial Intelligence) is megfigyelések kezdődtek – írja a Space.com.

A kaliforniai Allen Telescope Array (ATA) nevű rádiótávcső-hálózattal megkezdték a KIC 8462852 vizsgálatát, hogy egy esetleges földön kívüli civilizáció rádiójeleit fogják.

Ha nem találnak semmit – ahogyan más csillagoknál sem az elmúlt több mint fél évszázadban –, akkor sem kell feladni a reményt. Éppen a KIC 8462852 furcsa fényességváltozásait rögzítő Kepler-űrtávcső megfigyelései alapján gondolják azt a csillagászok, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben több milliárd Földhöz hasonló bolygó létezhet.

space.com

Lakható bolygók nyomában – konferencia az Akadémián

A Földön kívüli élet keresése az elmúlt évek egyik legérdekesebb kutatási területe. A keresés módszereiről, céljairól, a következő űrszondák programjairól és az európai együttműködésekről tartanak nemzetközi konferenciát október 28-–29. között az MTA Székházában, „Missions to Habitable Worlds‟ címmel. A hazai szakemberek mellett 17 ország vezető kutatói érkeznek Budapestre. Magyarország idén lett teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, ennek megfelelően a következő űrszondás programok vezetői is ellátogatnak hazánkba.

Az előadások az asztrobiológia különböző témaköreit tekintik át, amelynek keretében a földön kívüli élet lehetőségét természettudományos módszerekkel vizsgálják. A témakör interdiszciplináris jellege miatt az űrtevékenység, a csillagászat, a földtudomány, a kémia és a biológia témakörök európai kutatói egyaránt megjelennek. Október 28-án a Naprendszer és az exobolygók vizsgálatát célzó programok kerülnek fókuszba, elsősorban az ExoMars, JUICE, CHEOPS és PLATO küldetések révén.

Október 29-én délelőtt a „lakható égitestek" fogalmát járják körbe a különböző diszciplínák szerint, délután pedig a kapcsolódó űrjogi kérdésekről, illetve más égitestek földi mikrobákkal történő beszennyezésének lehetőségéről hangzanak el előadások. A napot vitafórum zárja egy kapcsolódó európai szintű intézmény létrehozásáról.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.