Szomszédharcok

Vízvezeték köthet össze egy tajvani szigetcsoportot a kínai szárazfölddel

Egy tenger alatti főnyomócsövön keresztül kaphat vizet a Tajvanhoz tartozó Kinmen nevű sziget, amely néhány kilométerre van a kínai szárazföld Hsziamen városától.

2015.01.24 07:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hongkongi média szerint Tajvan, de különösen a kinmeniek szeretnék felgyorsítani a régóta emlegetett projekt megvalósításának folyamatát, és amint az építés költségvetését jóváhagyják helyben és Tajpejben, még az idén megkezdenék a munkát. Amennyiben ez megtörténik, a szakemberek szerint nem lesz gond lefektetni a vezetéket az év végéig.

A kis szigetcsoporttól induló mintegy 17 kilométer hosszú tenger alatti cső lefektetésének költségét 1,35 milliárd tajvani dollárra teszik, ami több mint 43 millió amerikai dollárnak felel meg. A szárazföldi oldalra egy 9 kilométeres föld feletti vezeték megépítése hárulna. Kinmen a vizet végül a Fucsien tartományi Csincsiang várostól kapná. Ha minden sikerül, a kínai település biztosítaná Kinmen vízszükségletének 40 százalékát.

A kínai-tajvani egykori szomszédharcok színhelyének, a Kinmen szigetcsoportnak a teljes területe 153 négyzetkilométer. A terület, amelyen egy nemzeti park is található, turisztikai látványosság lett, a szigeteken lévő emlékhelyek pedig a történelem azon korszakát idézik, amikor a szembenállás foka még elképzelhetetlenné tette, hogy Tajvan szigetén és a környékbeli kisebbeken a helyiek szárazföldről érkező turistákat várjanak.

Kinment először a fucsieniek előtt nyitották meg. Január elsejétől már előzetes beutazási engedélyt sem kell kérniük a kínai szárazföld felől érkezőknek, azt helyben megvásárolhatják. 2014-ben rekordszámú látogató kereste fel a kis szigeteket, a Fucsien és Kinmen közlekedő komphajók másfél millió embert szállítottak.

A vízellátási projekt megvalósítása megfigyelők szerint annak a mindkét oldalon békülékeny és a korábbi évtizedekhez képest nagyobb bizalmat kifejező közeledésnek a gyümölcse lehet, amely egyaránt jellemzi a Kuomintang Párt által vezetett jelenlegi tajvani kormányzat és a pekingi vezetés politikáját.

Csang Kaj-sek tábornok és mintegy kétmillió követője 1949 decemberében vonult vissza Tajvan szigetére azt követően, hogy a Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang közötti hatalmi harc, majd polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták katonai győzelmével zárult.

A kínai hadsereg éveken át támadta a közeli szigeteket, majd 1950 júniusában Harry Truman amerikai elnök a Tajvani-szorosba küldte hetedik flottáját, hogy gátat vessen a sziget elleni offenzívának. Tajvan ma is de facto önálló államként működik, bár Peking az "egy Kína" elv alapján Kína részének tekinti és deklaráltan az ország újraegyesítésére törekszik.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.