Rosetta in action

Honnan származik a földi víz?

A Naprendszer formálódásakor, a Föld kialakulásakor igen magas volt a hőmérséklet bolygónkon, így, ha volt is rajta víz, annak el kellett párolognia. De honnan származik akkor a felszín mintegy kétharmadát borító éltető folyadék?

_{2014.12.12 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: NASA/ESA}

Amikor - mai ismereteink szerint - négy és félmilliárd évvel ezelőtt létrejött a Nap és a Föld (még ha nem is pont egyszerre, hanem néhány tízmillió év különbséggel), a Naprendszer igazán forró helynek számított. Ha volt is bolygónk felszínén víz, az biztosan nem maradhatott meg, mivel bőven forráspont feletti hőmérséklet uralkodott, így valószínűleg elpárolgott a világűrbe. De akkor vajon honnan van most annyi víz a planétánkon?

Feltételezések szerint aszteroidák és üstökösök hozhatták magukkal az éltető nedűt, fagyott állapotban. Noha száraznak és sziklásnak tűnnek napjainkban, de ne csapjon be bennünket a sztereotípia: ha ma már ritkábbak is a vízzel (jéggel) teli űrobjektumok a Naprendszer belső részében, évmilliárdokkal ezelőtt valószínűleg "dúskálhattunk" bennük.

Ennek megállapítása végett a kutatók leellenőrizték az égi objektumok által hordozott anyagok molekuláris összetevőit. Legutóbb a Rosetta teljesíti, teljesítette ezirányú feladatát (már amíg elég napsugárzás érte nappaneleit, illetve le nem merült akkumulátora).

Mielőtt azonban erre rátérnénk, egy rövid kémia, hogy értsük, mit miért tesz az Európai Űrügynökség szondája. A vizet két hidrogén és egy oxigénatom alkotja; a hidrogénatomok pedig egy protonból és egy elektronból állnak. Néha azonban a hidrogén "felszed" egy extra neutront, így deutériummá válik. A deutérium pontosan ugyanúgy viselkedik, mint a hidrogén, csak "nehezebb". Emellett nagyon ritkán fordul elő természetes földi körülmények között.

És most térjünk vissza "Rozihoz"! A mintegy 325 millió kilométeres távolságban teljesítő űreszköz a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökös deutérium arányát (is) megmérte. Kiderült, hogy az objektumban alapvetően más összetételű víz található, mint amihez a Földön szoktunk.

Na de honnan származik akkor a víz?
Az elmúlt évtizedekben három elmélet vetekedett egymással a földi víz származási helyét illetően. Eszerint vagy a Naprendszert körülölelő Oort-felhőből származó üstökösök hozták magukkal, vagy a Neptunusz és a Plútó között húzódó Kuiper-övből útnak induló üstökösök juttatták el a Földre, illetve a Mars és a Jupiter között található terület aszteroidáiról kerülhetett planétánkra.

Harminc évvel ezelőtt sikerült megmérni az Oort-ködből eredetezhető Halley üstökös vizének összetételét, és úgy találták, hogy az alapvetően eltér attól, mint amit földi körülmények között tapasztalunk. A kétszeres deutériumkoncentráció kizárta, hogy a legkülső régióból származzon a földi víz. A Kuiper-övből felénk száguldó Hartley 2 üstökössel pár éve ugyanígy eljátszották ezt a folyamatot, ami viszont pontosan a földi arányokat adta vissza. Ám nem tartott sokáig az öröm, mivel a mostani, Rosetta által végzett kutatások (melyek szintén egy Kuiper-övi objektumot vizsgáltak) ellentmondanak a korábbi adatoknak, azt állítva, hogy a 67P-n - arányait tekintve - nagyjából háromszor annyi deutérium található, mint a Földön.

A fentiekből következően szinte biztos, hogy az ön által imént megivott víz, vagy az, amiben tegnap este megfürdött/letusolt, a Mars és a Jupiter közötti aszteroida övezetből származik. Hacsak a 67P üstökös nem valami egyedi képződmény a Kuiper-övben, amibe véletlenül beletrafáltak az európai kutatók, mert akkor ismét nyitott a kérdés...

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter