Nap és holdfogyatkozást is mérték

Komputerrel tűzték ki az ókori görögök az olimpiák idejét

Az antikíthirai mechanizmusnak nevezett bronz kalkulátort, amellyel az ókori görögök a nap- és holdfogyatkozásokat, s egyéb égi jelenségeket számították ki, az olimpiák idejének kitűzésére is alkalmazták - számoltak be a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.

2008.08.01 12:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A harmincnál több bronz fogaskerékből és tárcsából álló 2100 éves szerkezetre 1901-ben egy a Kr. e. I. században elsüllyedt római hajóroncsban bukkantak szivacshalászok a Krétától északra lévő Antikíthira-szigetnél. 

Az antik kalkulátor 33 cm magas, 17 cm széles, 9 cm mély, és fatokban volt elhelyezve. A Kr.e. II. század végén készült mechanizmust, amelyet az Athéni Régészeti Múzeumban őriznek, a 2005-ben indult program keretében egy speciális komputeres tomográffal vizsgálták brit, görög és amerikai tudósok. 

A rétegfelvételek segítségével értették meg a kutatók a mechanizmus működését és olvasták el a több száz ógörög feliratot. Ezeket az írásjeleket egytized milliméter mélységig vésték be, a betűk nagysága pedig alig éri el az 1 millimétert. A feliratok között megtalálták az Olimpia, valamint a Nemea-szót: az utóbbi egy másik pánhellén sporteseményre, a minden második évben Zeusz tiszteletére az argoliszi Nemeában megrendezett játékokra utal. Az ókori olimpiai játékok, amelyekkel kezdetét vette az olimpiádnak nevezett négyéves ciklus, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. 

Az olimpia kitűzése így csillagászati ismereteket követelt. Az ókori kalkulátor komputeres vizsgálata azt is felfedte, hogy a fogaskerék-szerkezet révén több bolygó mozgása volt modellezhető. Mint kiderült, a szerkezetre a korinthosziak által használt 12 hónap nevét vésték egykori készítőik; ez viszont azt jelenti, hogy az ókori kalkulátor a görög világ másik csücskében - Korfun, vagy Szicílián készülhetett, s nem a Földközi-tenger keleti részében, a felfedezési hely közelében, mint korábban hitték. A kutatók szerint ez felveti Arkhimédész görög matematikussal való lehetséges kapcsolatot, akit Kr.e. 212-ben Szirakuzában öltek meg. "Ez egy érdekes, közvetett, de mégiscsak lehetséges kapcsolat egy olyan várossal, ahol élt és dolgozott Arkhimédész. Ez az első ilyesfajta kapcsolat" - nyilatkozta Janisz Bicakisz, a projekt vezetője. Alexander Jones, a New York-i Ókortudományi Intézet professzora szerint a mechanizmus majdnem biztosan több évtizeddel Arkhimédész halála után készült. 

Ám ha mégis Szirakuzában született, a szerkezetet az Arkhimédész által inspirált tudományos iskolának és mesterembereknek köszönhette létét. Legközelebb ilyen bonyolult szerkezeteket sok évszázad múltán a középkori katedrálisok órakészítőinek sikerült előállítaniuk.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.