Száguld a kóma, mögötte a csóva

Fecskefarkú lett a Nap felé száguldó üstökös

Két hét múlva lesz a legközelebb a Naphoz az ISON, ám az üstökös már most elképesztő látványt nyújt megduplázódott csóvájával.

2013.11.14 20:48ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: Michael Jäger / Spaceweather.com - Nov. 10.

Ahogy egyre jobban közeledik a Naphoz, úgy lesz egyre nagyobb az ISON csóvája. A napsugárzás hatására ugyanis felmelegszik az üstökös magja, melynek eredményeként bizonyos részei - a víz, a megfagyott gázok és más illékony anyagok - párologni kezdenek és kiáramlanak, a kómából kiszakadó por és gázok pedig egyre jobban hizlalják a csóvát.

Ám a „fecskefarkú” üstökös egyáltalán nem szokatlan jelenség - olvasható Alan MacRobert, a Sky & Telescope szerkesztőjének véleménye a Los Angeles Times hasábjain. A porrészecskék ugyanis hamar elszakadnak a gázoktól, végül különálló csóvát alkotnak, némileg eltérő irányba mutatva.

Az ISON-t 2012. szeptember 12-én fedezték fel a Nemzetközi Tudományos Hálózat Távcsövével (International Scientific Optical Network, ISON), melyről nevét is kapta. A novemberi időjárástól függően a reggeli égbolton távcső segítségével már most könnyen megfigyelhető az égitest, ám korántsem olyan fényes, mint ahogyan azt várták a szakemberek. Ráadásul, november közepétől a növekvő Hold fénye is zavarhatja látványát.

Mint ismeretes, az ISON alig 1,2 millió kilométerre halad el a Nap felszínétől, ez a távolság pedig valamivel kevesebb, mint a csillag átmérője. Az üstökös felszíne ekkor 1500-2000 Celsius-fokosra hevül fel, ami különleges helyzetet jelent az égitest sorsát illetően. Ha túléli a napközeli elhaladást, akkor december első felében reggelente akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet, Karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik.

Mindazonáltal, a Naprendszer fagyos, külső régiójából a Nap felé repülő égitest nem csak emlékezetes látványt nyújthat, hanem segítségével újabb ismereteket szerezhetnek a csillagászok a földi élet keletkezéséről is.

Az ISON a Föld története szempontjából azért érdekes, mert egyelőre nem világos, honnan származik az óceánok vize, az üstökösök tömegének felét pedig víz alkotja. Egyes elméletek szerint üstökös becsapódásával kerülhettek az élet alapvető elemei a bolygóra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.