Kutatók szerint

Náci kollaboráns volt az "olasz Schindler"

Kutatók szerint valójában náci kollaboráns volt az olasz Schindlerként emlegetett Giovanni Palatucci, aki a történelmi emlékezet szerint ötezer fiumei zsidó életét mentette meg 1940 és 1944 között.

2013.06.23 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Palatucci 36 évesen a dachaui koncentrációs táborban halt meg 1945-ben. A jeruzsálemi Jad Vasem intézet 1990-ben a Világ Igaza kitüntetést adományozta neki, II. János Pál pápa mártírrá nyilvánította. Kutatók azonban hozzávetőleg 700 történelmi dokumentum átvizsgálása után arra a következtetésre jutottak, hogy az olasz rendőrről kialakult kép valójában közel sem annyira szép, és Palatucci buzgó náci kollaboráns volt. A New York-i Primo Levi Központ eredményeinek megismerése után a washingtoni Holokauszt Múzeum levette honlapjáról Giovanni Palatucci nevét, és egy folyamatban lévő kiállításról is kivette a vele kapcsolatos részt.

Palatucci soha nem volt Fiume, a ma Horvátországhoz tartozó Rijeka rendőrfőnöke, a városban pedig 1943-ban - amikor a nácik megszállták a települést - nem élt ötezer zsidó, legfeljebb ötszáz. Többségük - 80 százalék Auschwitzban végezte - írta Natalia Indrimi, a központ igazgatója. A 80 százalék magasabb arány, mint bármely más olasz városé - írta a The New York Times. A férfi valójában lelkes végrehajtója volt a faji törvényeknek, hitet tett Mussolini fasiszta állama mellett, majd együttműködött a nácikkal - fogalmazott Indrimi.

A washingtoni Holokauszt Múzeumnak a napokban küldött tájékoztatójában kiemelte, Palatucci nem menekítette zsidók százait Campagnába, hogy nagybátyja, egy püspök oltalma alá kerüljenek. Mindössze 40 zsidó jutott Campagnába, de ők sem Palatucci révén.

A kutatók cáfolták azt is, hogy a rendőr megsemmisítette a zsidók iratait, hogy így akadályozza meg deportálásukat. Részben épp ezek a dokumentumok szolgáltatták az elmúlt több mint öt évben zajló kutatások forrásait - mutatott rá Indrimi. A papírok a rijekai levéltárban találhatók, és bármely történész hozzájuk férhet.

A szakemberek azt is feltárták, hogy Palatucci a német megszállás idején is folytatta munkáját és információkat adott át a környéken élő zsidókról. Arra viszont egy dokumentum sem utalt, hogy a férfi segítő kezet nyújtott volna a zsidóknak. Az ezzel kapcsolatos első állítás 1952-ből származik.

Az egyelőre a kutatók számára sem ismert, miként alakult ki a Palatucciról szóló legenda, amelyet részben igazolni látszott, hogy a férfi maga is megsemmisítő táborban végezte. Többen úgy vélik, nagybátyja, a püspök volt az, aki táplálni kezdte a mítoszt, hogy így járjon ki nyugdíjat unokaöccse szüleinek az olasz kormánytól.

A szakemberek azért kezdtek kutatni, hogy jobban megértsék, milyen szerepet játszott Fiume a háborús időkben. A város ugyanis a fasiszta rendszer egyik fellegvárának számított. A Palatuccival kapcsolatos felfedezések csak "melléktermékét" jelentették ennek a munkának. Ahogy azonban egyre több dokumentumhoz hozzáfértek, úgy nőttek a kételyek a rendőr hőstetteivel kapcsolatban. Kiderült az is, hogy Palatucci azért került Dachauba, mert elárulta a nácikat: a vádak szerint a város háború utáni függetlenségéről szóló terveket adott át a briteknek.

Giovanni Palatucci emlékét nagy tisztelet övezi Olaszországban, ahol terek és utcák viselik nevét - legutóbb múlt vasárnap neveztek el róla közteret az umbriai Polinóban - és működik egy nevét viselő szervezet is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.