Hatalmas agyagedényekben tárolták

Megpörkölődött búza tanúskodik a kánaáni város meghódításáról

Hácór, a kánaáni város meghódításáról tanúskodik a 3400 éves megpörkölődött búza, amelyre a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei bukkantak.

2012.07.25 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bronzkori kánaáni és vaskori izraeli város a Genezáreti-tótól északra 8 kilométerre található. Az írott forrásokban először a Kr.e. 18. századi egyiptomi átokszövegekben bukkan fel, de szerepel III. Thotmesz, II. Amenhotep és I. Széti újbirodalmi fáraók városlistáin is. Hácór fontosságát bizonyítja, hogy az egyiptomi Amarna levelekben uralkodóját királynak nevezik. A Bibliában először Józsué könyvében jelenik meg, amely arról tudósít, hogy Jábin, Hácór királya egy kánaáni koalíciót vezetett Izrael törzsei ellen. Józsué Merom vizeinél legyőzte és kardjával megölte őt, Hácór dombon álló városát pedig felgyújtotta. A Bibliából azt is megtudható, hogy Hácórt Kr.e. 732-ben elfoglalták III. Tukulti-apil-Ésarra asszír király seregei, ezután a város elvesztette jelentőségét.

Az elmúlt években a Tel Hazor lelőhelyen végzett ásatások során feltártak egy monumentális épületet, amely a régészek szerint a Hácóri királyi palota lehetett a kánaáni időszakban (a Kr.e. 3-2. évezredben) - olvasható a The Times of Israel online kiadásában (http://www.timesofisrael.com/3000-year-old-wheat-corroborates-biblical-narrative-archaeologist-claims/).

Az idei ásatási szezonban a régészek a palota egyik nagy raktárhelyiségét találtak meg, amelyben 14, megpörkölődött búzával teli hatalmas agyagedény sorakozott.

Amnon Ben-Tur, a Héber Egyetem professzora, aki 1990 óta vezeti Hácór feltárásait, hangoztatta, hogy az agyagedények a Kr.e. 13. századból származnak. Ez egybevág a bibliai beszámolókkal, Józsué könyve szerint ugyanis a legyőzött kánaáni szövetség városai közül csupán Hácór vált a lángok martalékává. "De mégse égetett föl Izrael minden várost, amely az omladékhalmon épült, csak Hácórt, azt gyújtotta fel Józsué" - írja a Biblia.

A kutatók között azonban nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy kik és mikor rombolták le Hácórt. Egyes elméletek szerint az izraeliek semmisítették meg a Kr.e. 13. században, sokan viszont úgy vélik, hogy az egyiptomiak, esetleg az úgynevezett tengeri népek, vagy a régióban az adott időszakban portyázó nomád törzsek rombolhatták le.

Ben Tur professzor nem ért egyet kollégáival, mondván, hogy Hácór nem szerepel egyetlen olyan listán sem, amely a fáraók által lerombolt izraeli városokat sorolja. A tengeri népek a tengerparti sávban portyáztak, és aligha nyomultak be a szárazföld belsejébe, ahol Hácór található.

"A felfedezés újabb adalékokkal gazdagítja Izrael történelmét" - emelte ki Amnon Ben Tur.

A tengeri népek kifejezés az ókori népek egy titokzatos csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Ciprust, Hattit, Kánaánt és Egyiptomot a XIX. dinasztia idején.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.