A legújabb eredmények

Az élettani társaság vándorgyűlése Debrecenben

A biofizika, az élettan, a kórélettan, az idegtudományok, valamint a sejt- és a fejlődésbiológia különböző szakterületein feltárt legújabb eredményeket tekintik át a Magyar Élettani Társaság (MÉT) 76. vándorgyűlésén Debrecenben.

2012.06.11 15:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csernoch László professzor,a konferencia elnöke tájékoztatása szerint a háromnapos tanácskozáson 350 hazai és 30 külföldi - ausztrál, amerikai, francia, német, holland - szakember vesz részt. Hozzátette: a tudományok interdiszciplináris voltát jelzi, hogy a MÉT a vándorgyűlést ezúttal is együtt rendezi a Magyar Anatómusok Társaságával (MAT), a Magyar Biofizikai Társasággal (MBT), valamint a Magyar Mikrocirkulációs és Vaszkuláris Biológiai Társasággal (MMVBT). Hunyady László, a MÉT elnöke utalt arra, hogy a társaság legjelentősebb tudományos fórumát 1931 óta folyamatos megrendezik, évente más-más városban. 

Fontosnak nevezte a különböző tudományterületek együttműködését, mert - mint mondta - egy-egy élettani folyamat másként írható le biofizikai, anatómiai, elektrofiziológiai módszerekkel, s ezáltal jobban megismerhetők annak hatásmechanizmusai. Koller Ákos, az MMVBT elnöke példaként a mikroerek vizsgálatát emelte ki, amelynek során bebizonyosodott, hogy az öregkori elbutulást az agyi keringés zavara és nem az agyszövet problémája okozza. A professzor kiemelte, ezért is fontos, hogy a képzésben se jelentsenek merev határokat a tudományterületek, bár a komplexebb megközelítésre főként a PhD-képzésben van lehetőség. 

Csernoch László hozzátette: a MÉT fontos feladatának tartja a szakmai utánpótlás nevelését is, ezért a tudományos programban kiemelkedő szerepet kap a Fiatal Élettudományi Kutatók Fóruma, amelynek keretében fiatal, pályájuk kezdetén tartó kutatók kapnak bemutatkozási lehetőséget. Külön szimpóziumot tartanak a vándorgyűlés keretében arról, milyen technikákat kell alkalmazni a XXI. századi orvosképzésben. Példaként említette, hogy míg évtizedekkel ezelőtt a mikroszkóp volt az egyetlen elfogadott vizsgálati eszköz az anatómiában, ma már a számítógép az, de hamarosan eljön a háromdimenziós szemléltetés ideje. Antal Miklós anatómus professzor ugyanakkor azt mondta, ő a "megőrizve haladás" híve, vagyis a jól bevált vizsgálati eszközöket nem helyettesítik, hanem kiegészítik az új vizsgálati formák. 

Koller Ákos szerint ma már a professzorok is erős hallgatói kontroll alatt vannak, egy-egy hallgató például előadás közben az iPad-jén összevetheti, hogy az adott témáról mit tanítanak a heidelbergi vagy éppen a New York-i egyetemen. Mátyus László professzor, az MBT alelnöke szerint változnak a hallgatói igények is, s 1-2 éven belül a Debreceni Egyetemen (DE) elhangzó előadások is letölthetőek, közösségi portálokon is elérhetőek lesznek. Az élettani társaság szerdán befejeződő vándorgyűlésén 18 szekcióban vitatják meg ezeket a kérdéseket a résztvevők - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.