Ismét vannak zebrák az Állatkertben

A három kanca hamarosan csődört kap

Újra vannak zebrák az Állatkertben! Vanda, Wepesi és Abena, a három zebrahölgy a napokban vette birtokba kifutóját.

2008.05.10 15:05ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csaknem két évnyi szünet után ismét láthatnak zebrákat a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatói. A „tigrislovakat” a közelmúltban azért kellett nélkülöznie a kertet felkereső nagyközönségnek, mert a Nagyszikla felújítása, valamint a Szavannakifutó kiépítések munkálatai miatt a zebrák egykori férőhelyét is teljesen átépítették. Az építkezés befejeztével azonban a korábban Budapesten élt két zebrakanca, Vanda és Wepesi visszaköltözhetett a fővárosba. 

Mi több, csatlakozott hozzájuk egy harmadik nőstény, Abena is, aki Hollandiából érkezett. A három zebrahölgy mellé az Állatkert még az idén egy hím állatot is beszerez. A zebrák egyébként az Elefántházzal szemközti kifutóban kaptak helyet, ott, ahol 1912-től egészen a múlt hónapig a zsiráfokat láthatták a látogatók. Mivel azonban a zsiráfokat átköltöztették az új Szavannakifutóba, régi férőhelyük felszabadult.
 
A zebrákat korábban más afrikai patásokkal, jávorantilopokkal, gnúkkal, mendeszantilopokkal közös kifutóban tartották Budapesten, azonban legtöbbször külön kellett őket a kifutóra engedni, mivel a zebracsődörök rendre kötekedőnek bizonyultak az antilopkkal szemben. Ezért döntött úgy az Állatkert szakmai vezetése, hogy a továbbiakban a zebrák egy önálló, a zsiráfok átköltöztetésével felszabadult kifutóban kapnak helyet.
 
A három állat egyébként a háromféle zebrafaj (hegyi, alföldi és Grevy-zebra) közül a Kelet-, Délkelet- és Dél-Afrikában őshonos alföldi zebra elnevezésű fajhoz tartozik. Annak is a Böhm-zebra (Equus burchelli boehmi) néven ismert alfajához, amely Kelet-Afrikában, a Zambézi folyótól északra él. A különféle zebrákat egyébként elsősorban csíkozatuk alapján tudják megkülönböztetni a szakemberek.

Miért csíkos a zebra?

A zebrák csíkosságának okait a tudománynak még nem sikerült kétséget kizáró módon megfejtenie. Az erdőlakó patásoknál gyakori az álcázást szolgáló csíkozat, a nyílt terepen élő zebráknál azonban ez a magyarázat nem állja meg a helyét. Egyes vélemények szerint a ragadozók összezavarását szolgálja a mintázat, mások szerint a hőháztartás szempontjából kedvező. 

Van egy olyan elmélet is, amely figyelembe veszi a zebra-minta változatosságát: egy-egy zebrafajon belül ugyanis mindig azonosak a fő motívumok, ám a rajzolat finom részletei eltérőek az egyes egyedeknél. Így a mintázat a fajtársak felismerését, illetve az egyedek azonosítását is szolgálhatja. 

A legvalószínűbb, hogy egyszerre több oka is van annak, amiért a csíkos mintázat a zebrák számára előnyt jelent. A mintázat fajonkénti különbözősége egyébként a zoológusok, állatkerti szakemberek számára is előnyös, mivel a csíkozat alapján meg tudják mondani egy zebráról, hogy pontosan melyik fajhoz tartozik, és hogy eredetileg Afrika mely részén őshonos. 

A Grevy-zebrát például vékony, keskeny csíkok jellemzik (ezért hívják zsinóros zebrának is), a hegyi zebrák farán jellegzetes, rács alakú minta („farrács”) látható, az alföldi zebrák pedig kifejezetten széles csíkokat viselnek, ráadásul a Zambézi folyótól délre élő példányoknál a vastagabb főcsíkok között halványabb vendégcsíkok is megfigyelhetőek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.