Orvostörténeti szenzáció

Kolumbusz előtt is létezett a vérbaj Közép-Európában

Egy Mátyás király idejéből származó, egyedülálló szegedi lelet azt bizonyítja, hogy a szifiliszt nem Kolumbusz hurcolta be Amerikából, a fertőző betegség már előtte is létezett (Közép-)Európában - írta pénteken internetes portálján a Délmagyarország című szegedi napilap.

2008.04.26 12:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A lap cikke szerint az orvostörténeti szenzációt egy középkori szegedi örömlány szifilisz lyuggatta koponyája és egy negyvenes éveiben járó asszony lábszárcsontja szolgáltatta, ezek a szegedi középkori vártemplom és a hozzá kapcsolódó temető feltárásakor kerültek elő a közelmúltban.

Az ásatáson dolgozó szakemberek a sírok mélysége alapján következtettek arra, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium is megerősítette, hogy a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben - mondta el a lapnak Fogas Ottó, a feltárás egyik vezető régésze.

"Ez óriási felfedezés, mert az eddigi feltevések szerint Kolumbusz Kristóf legénysége hurcolta be a vérbajt az Újvilágból az 1400-as évek legvégén" - mondta a Délmagyarországnak Ősz Brigitta szegedi antropológus PhD-hallgató. Tanszékvezetőjével, Pálfi Györggyel - aki szaktekintélye a betegségkutatásnak - a napokban nemzetközi konferencián számoltak be az eredményekről. Pálfi György elmondta a lapnak, hogy korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai.

A kór koráról még folynak a viták. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék pedig egy másik - hevesebb - fajtáját hurcolták be. "A vérbajjal sokáig lehetett élni, de ez a fiatal nő gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Őrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a feje tetején és borsónyi lyuk tátongott a szájüregében. Végül nem tudott enni sem" - mondta a tanszékvezető, aki Juditnak keresztelte el a koponyát.

A bujakórt valószínűleg nem véletlenül kapta el: örömlány lehetett a középkori Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő csontokat az antropológiai tanszék kezeli a várban. A szenzációs felfedezés nyomán a francia paleopatológiai társaság Szegedre hirdette meg jövő évi nemzetközi konferenciáját - tudatta a Délmagyarország, amely péntek délután tette fel honlapjára a témáról szóló cikkét.

A szegedi vártemplomban és közvetlen környezetében a régészek rendkívül sok sírt tártak fel, mintegy hétszáz ember maradványait találták meg. Ősz Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének doktorandusza már a múlt év októberében jelezte, hogy egyes, az Újvilág felfedezésének korából származó csontokon súlyos szifiliszre utaló nyomokat találtak, de akkor még nem lehetett tudni, hogy a leletek Kolumbusz előttiek vagy utániak-e.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.