Üzemanyag gyümölcsből?

Zöldkémia: gyümölcsöző alternatíva a kőolajjal szemben

Folyékony bioüzemanyaként alkalmazható egy, a gyümölcsökben is jelen lévő kis molekulájú anyag, a gamma-valerolakton (GVL) - mondta Horváth István Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója az egyetem tudományos sajtóklubjának rendezvényén.

2008.04.21 12:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Horváth vezette kutatócsoportnak a Green Chemistry című szakfolyóirat 2008-as negyedik számában közölt eredményére a Royal Society of Chemistry honlapja is felhívja a figyelmet. A csoport eddigi eredményei szerint a gyümölcsökben előforduló, az élelmiszeriparban adalékként használt gamma-valerolaktont (GVL) fizikai és kémiai tulajdonságai különösen alkalmassá teszik arra, hogy átvegye a kőolaj szerepét. A jövő vegyiparát és energiatermelését is egy új és fenntartható termelésű folyadékra kellene alapozni - véli Horváth István.

Azért folyadékra és nem gáz vagy szilárd halmazállapotú anyagra, mert a folyadékot a legkönnyebb tárolni és szállítani. A növényi eredetű bioüzemanyagok több gondot felvetnek. Szükségszerűen időszakos jellegűek, az év egy bizonyos részében állnak rendelkezésre, márpedig nem lehet évszaktól és időjárástól függővé tenni az iparialapanyag-ellátást. E növények jelentős része az élelmiszeripar nyersanyaga is, így ezek energia-, és vegyipari felhasználása nehézségeket okozhat az emberek élelmezésében - például hirtelen árnövekedéssel -: ez etikai kérdéseket is felvet a kutatók szerint.

Példaként említette Horváth a pálmaolaj árának 2006-os 40 százalékos emelkedését, miután a biodízel adókedvezményben részesült az Egyesült Államokban, valamint a kukorica árának hirtelen megugrását az utóbbi két évben. A nem ehető növények termesztése csökkenti az élelmiszeripari nyersanyagokra használható földterület mennyiségét is. A kutatók által fenntartható termelésű folyadéknak nevezett anyag jellemzőinek ideálisan megfelel a gyümölcsökben előforduló és élelmiszer-adalékként is gyakran használt gamma-valerolakton. A GVL előállítható növényi eredetű szénhidrátokból és tovább lehet alakítani szénhidrogének keverékévé is. A MOL közreműködésével kimutatták, hogy benzinadalékés bioetanol gyártásához egyaránt megfelel.

Előnye az is, hogy az alkohollal (bioetanollal) ellentétben nem képez azeotróp (gőz- és folyadékállapotban azonos összetétű) keveréket vízzel, így elválasztása könnyebb és kevesebb energiát igényel. A GVL megújuló nyersanyagból állítható elő, fizikai ás kémiai jellemezői miatt nagy mennyiségben is könnyen, biztonságosan tárolható és szállítható. Jellemző, de elfogadható szaga révén szivárgás, elfolyás esetén könnyen felismerhető. A vízzel elegyedik, ez elősegíti biológiai lebomlását. Az öt szénatomos lakton egyszerű kémiai egység, fenntartható termelésű folyadékként történő használata - vegyületek elegye helyett - jelentősen egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos ellenőrzést és szabályozást.

A "GVL-gazdaság" kialakulásának feltétele, hogy megoldják a célszerűen ligno-cellulóz alapú biomasszából (növényi eredetű, nem-ehető szénhidrátokból) történő gazdaságos termelést. Ipari mennyiségű termeléséhez gazdaságos eljárásokat kell kifejleszteni, amelyek Horváth szerint nem használhatnak fel táplálékként szolgáló növényi alapanyagokat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.