Kheopsz-fáraó piramisa mellett ásnak

Feltárják a második napbárkát a Gízai-fennsíkon

A második napbárkát is feltárják és kiemelik a Gízai-fennsíkon, Kheopsz-fáraó piramisa mellett.

2011.06.24 20:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A napbárka Ré egyiptomi napisten égi közlekedési eszköze. Az ókori egyiptomiak hite szerint Ré a napszakoknak megfelelően két bárkával közlekedett napi útja során. A Mandzset nevű nappali bárkájával az égi Níluson, a Meszektet nevű éjszakaival pedig a túlvilági Níluson hajózott.

A Gízai-fennsíkon felfedezett két napbárkát valószínűleg azért készítették, hogy a halott uralkodó Ré isten társaságában utazhasson a túlvilágon. A szakértők szerint a 4500 éves bárkák a legidősebb  fennmaradt ókori hajók.
   
A Kheopsz-piramis mellett 1954 fedezték fel az első nagyméretű fahajót, amelyet kiemeltek, restauráltak, s jelenleg a Gízai-fennsíkon megépült napbárka-múzeumban látható. A feltárásokkal egy időben fedeztek fel a talajban egy azonos struktúrát, amely valószínűleg kisebb, mint 43 méter hosszú "nővére".
    
A második bárkát nem bolygatták több mint három évtizeden át, míg 1987-ben a National Geographic kutatócsoportja le nem engedett egy parányi kamerát az üregbe, s fel nem fedezte a napbárkát. A környéken felfedezett többi üreg üresnek bizonyult.
   
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei és a Vaszeda Egyetem régészei Josimura Szakudzsi professzorral az élen elvégezték a terep magnetométeres feltérképezését. A feltárások előkészületei 2008-ban kezdődtek, amikor a Vaszeda Egyetem 10 millió dollárt (1,9 milliárd forintot) biztosított az ásatásokra. Első lépésként a szakemberek radartechnikával kutatták végig a terepet, majd megépítették a jövendő ásatási terület fölött az állandó hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosító épületet.
   
A feltárások most indult második szakaszában már sikerült kiemelni az ókori hajó rejtekhelyét takaró  41 mészkőtömb közül az elsőt. A legnagyobb kőtömb súlya 16 tonna, mérete pedig 1 méterszer 4,10 méter.
   
Josimura Szakudzsi professzor bejelentette, hogy a második napbárkán felfedezték Kheopsz-fáraó kártusát. (A kártus hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék nevét írták).
   
A következő két hónap során remélik a régészek a felszínre hozni a hajó mind a 600 darabját.
   
Mindkét napbárkát libanoni cédrusból és egyiptomi akáciából ácsolták. A szakemberek reményei szerint a második hajót ugyanúgy sikerül konzerválni és restaurálni, mint az első.
   
Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter szerint a napbárka állapota jobb, mint remélni lehetett.
   
"Megrémültem, amikor először megpillantottam a fát, de most már bizakodó vagyok, remélem, hogy négy év alatt sikerül restaurálni a napbárkát" - hangsúlyozta Zahi Havvász, aki a világ egyik legjelentősebb régészeti és konzerválási feladatának nevezte a projektet.

A Kr.e. XXVII-XXVI. században uralkodó Kheopsz (Hufu) a IV: dinasztia 2. uralkodója volt. Gízai piramisa a legnagyobb piramis, amelynek magassága eléri 146,5 métert.
   
Kheopsz uralma a hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában. A Hérodotosz által zsarnoki vonásokkal felruházott uralkodó valójában a Későkorig tartó népszerűségnek örvendett, halotti kultuszát halála után közel kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.