A fényesnél is fényesebben világít az "ufóbolygó"

Nem egy ismeretlen, idegen űrhajó, egyszerűen csak a Vénusz, amely májusban maximális fényességgel világít az éjszakában.
_{2004.05.06 13:20, Forrás: Red Nova alapján ma.hu}

Ne tévesszen meg senkit a májusi éjszakában autózva, ha tiszta időben egy világító pont a fák közül gyakran a szemébe villan. Nem kell ismeretlen eredetű repülő tárgyra gondolni, nem lesz harmadik típusú találkozás.

A világító pont az Esthajnalcsillag. Másképpen: a Vénusz. A Naptól számítva a második bolygó.

A Vénusz a bolygók között a legfényesebb. Még a Sirius, az ég legragyogóbb álló csillaga is halványnak tűnik mellette. Naplementekor a nyugati horizont közelében tűnik fel, átvilágít a fák között, és úgy látszik, mintha leselkedne ránk az űrből. Az ilyen eseteknél rengeteg a bejelentés, ez azt bizonyítja, hogy sokan valóban ufónak hiszik.

Ezekben a napokban a Vénusz maximális fényességgel világít. 8-szor fényesebben a Jupiternél, 23-szor fényesebben a Siriusnál és 275-ször fényesebben a Marsnál. Csak a Nap és a Hold ragyogja túl.

Miért olyan fényes a Vénusz? A bolygó nem sokkal kisebb a Földnél, állandóan sűrű felhőtakaró borítja. Ez a takaró szinte az összes rá eső napfényt visszaveri. A visszaverődés mostanában különösen intenzívnek tűnik, mivel a Vénusz a Föld közelében tartózkodik, mindössze 72 millió kilométerre tőle - ez csillagászati méretekben csak egy ugrás.

A Vénusz felhői eltakarják annak felszínét. Még a legnagyobb földi teleszkópok sem látnak oda. Viszont érdemes egy kis teleszkóppal vagy távcsővel egy pillantást vetni a bolygóra: olyan, mint egy kövér szürke banán.

Ahogy a Holdnak, úgy a Vénusznak is vannak keringési fázisai. Teli-, fogyó-, fél-, új-Vénusz. A Vénusz egyik oldala napfényes, a másik árnyékos. Ahogy kering a Nap körül, előbb az egyik, majd a másik oldalát mutatja a Föld felé. Jelenleg a bolygó árnyékos oldala néz felénk. Csak egy szeletét láthatjuk a napfényes oldalának - egy sarló alakot.

Egy dologban a Hold-fázisok és a Vénusz-fázisok különböznek egymástól: holdtöltekor a Hold fényes, újhold idején pedig homályos. A Vénusz esetében ez éppen fordítva van. Legnagyobb fényességét akkor éri el, amikor számunkra alig látszik belőle valami. A "teli-Vénusz" idején homályos. Furcsa, de így van.

Ha ezen a héten a Vénuszt nézegetjük, érdemes elgondolkodni, micsoda pokoli világ van a pompás, gyönyörű sarló alak mélyén. A bolygó csontszáraz felszíne olyan forró, hogy megolvasztja az ólmot. Az atmoszférája 90-szer nehezebb a Földénél. Ennek fő alkotórésze szinte kizárólag szén-dioxid, az üvegházhatásért felelős gáz, amely bezárja a nap melegét.

A vastag felhőtakaró sem segít: a vulkanikus tevékenység miatt kénsavból áll. A Vénuszra küldött robotszondák leszálltak ugyan a bolygó felszínére, de nem éltek sokáig. Az orosz Venyera-13 szonda 127 percet üzemelt - rekordidő! - , mielőtt elborította a sav, a forróság és a Vénusz atmoszférájának megsemmisítő nyomása.

Szóval ilyen rémisztő ez a bolygó. Pedig nem is ufó!

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Fényes üstökös a Nap mellett Vénusz-átvonulás Magyarországon Május 11 - célpont a Merkúr