Grandiózus tervek Szibériában: elterelik az Ob folyót?

Politikusok is támogatják egy régi szovjet terv felújítását, amely szerint elterelnék Szibéria óriás folyóit Közép-Ázsia kiszáradt területeire.
_{2004.02.11 09:34, Forrás: New Scientist alapján ma.hu}

Az orosz tudósok által újra elővett tervezettel megoldódna a vízhez kapcsolódó növekvő krízishelyzet a térségben és ismét vízzel telne fel a kiszáradóban lévő Aral-tó, amely egykor a világ negyedik legnagyobb beltengere volt. A 40 milliárd dollárra becsült projekt nemzetközi támogatást is kapna.

Szibéria folyóinak vízhozama - feltehetőleg a globális melegedés következtében - az elmúlt időszakban megemelkedett. Félő, hogy ezáltal a Jeges-tenger csökkenő sótartalma megállíthatja a Golf-áramlást és jeges téli időjárást okozhat egész Európában. A folyók egy részének elterelése megakadályozhatja ezt a folyamatot.
Vannak azonban olyan szakértők, akik szerint ez a roppant nagyratörő terv szociális, gazdasági és környezeti katasztrófát fog okozni.

Az eredeti elgondolást a 80-as évek közepén a szovjet vezető, Mihail Gorbacsov vetette el, az elmúlt hónapokban azonban újra előkerült a téma. A támogatók között található a moszkvai főpolgármester, Jurij Luzskov, továbbá közép-ázsiai vezetők és egyre növekvő számban orosz tudósok.

Szomjas gyapotföldek

A javaslat hasonlatos ahhoz, mintha például Mexikó földjeit az észak-amerikai Nagy-Tavak területéről öntöznék. Az elképzelés szerint az északi irányba folyó Ob és Irtisz találkozásától mintegy 2500 km hosszú, 200 méter széles és 16 méter mély csatornát építenének déli irányba, újratöltve ezáltal az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók medrét az Aral-tó közelében.

A csatorna évente 27 köbkilométer vizet szállítana. Habár ez az adat csak 7 százaléka az Ob hozamának, az Aral-medencébe 50 százalékkal több víz érkezne.

A tervek mögötti szándék magyarázata egyértelmű. A valamikor a Szovjetunióhoz tartozó közép-ázsiai országok gazdaságilag nagymértékben függenek a közismerten nagy vízigényű gyapottól. A régió két legnagyobb gyapottermelője, Üzbegisztán és Türkmenisztán egy főre számítva a világ legnagyobb vízfogyasztója. Ráadásul Türkmenisztán a következő tíz évben szeretnék megduplázni a gyapottermelést.

Afganisztán északi területein a gazdaság beindítására vonatkozó tervek megvalósítása függ attól, lehetséges-e az Amu-Darja felső szakaszán énenként 10 köbkilométer mennyiségű vizet nyerni a folyóból. Ugyanakkor az Ázsia középső részére elvégzett klímamodellezés szerint a csapadékmennyiség jelentős csökkenésére kell számítani a jövőben, emiatt akár még egy helyi háború sem elképzelhetetlen a víz birtoklásáért.

A gyapotföldek öntözésére irányuló fejlesztések következtében az Amu-Darja és a Szir-Darja medre nagymértékben kiürült, a belőlük táplálkozó Aral-tó pedig 1960 óta víztömegének háromnegyedét veszítette el. A visszahúzódó partvonal az egykori kikötőktől 150 kilométerrel eltávolodott, sós pusztaságot hagyva maga után.

Pusztuló és használhatatlan csatornák

Az üzbég és türkmén öntözőcsatornák időközben tönkrementek, vizük elpárolgott, az utánpótlásra biztosított víz közel 60 százaléka a földekre el sem jut.

Két évvel ezelőtt Islam Karimov, Üzbegisztán elnöke moszkvai látogatása alkalmával felvetette Putyin elnöknél a szibériai folyók elterelésének ötletét. Taskenti gazdasági szakértők szerint a megvalósítás annak ellenére, hogy nagyratörőnek tűnik, mégis az egyetlen kézzelfogható megoldás lehet az Aral-tó kiszáradása által okozott gazdasági és egyéb problémákra.

Több mint tíz éves hallgatás után a terv újra előtérbe került. Luzskov januárban Kazahsztánba látogatott a tervezet népszerűsítése céljából. Moszkva ugyanis ezen keresztül jó lehetőséget lát politikai és gazdasági befolyásának helyreállítására a térségben. Szintén érdeke a szomszédos államok gazdasági összeomlásának elkerülése, amely menekültek áradatát indítaná Oroszország felé.

A tervnek természetesen vannak ellenzői, mint ahogy a 80-as években is voltak. Nyikolaj Dobrecov, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozatának elnöke úgy nyilatkozott a New Scientist-nek, hogy a folyóelterelés "az Ob medencéjét ökológiai és társadalmi-gazdasági katasztrófával fenyegeti", tönkretéve a halászatot, felborítva a helyi klímát.

Globális következmények

Környezetvédők az Aral-tó újjászületésének módját látják a terv megvalósításával. Mások szerint viszont - mivel elsősorban öntözésre használnák - a víz soha nem érné el az Aralt.

Közép-Ázsia két lehetőség előtt áll: komoly reformokba kezd, amelyek által sokkal hatékonyabb vízfelhasználást és kisebb függőséget érhet el a gyapothoz hasonló vízigényes növényektől, vagy külső forrásból kell vizet vásárolnia.

Ha Oroszország a terv végrehajtására törekszik, az egész Földet érintő elkerülhetetlen következményekkel kell számolnia. A 80-as években nyugati tudósok attól féltek, hogy az észak felé tartó szibériai folyók hozamának csökkentése miatt kár éri az Északi-sarkvidék jégtakaróját és felborul az éghajlati egyensúly.

Most azonban fordult a kocka, és az aggodalom sokkal inkább a felmelegedés miatti vízmennyiség-növekedés miatt van. Az Ob és a környező folyók hét százalékkal több friss vizet szállítanak a Jeges-tengerbe, mint 70 évvel ezelőtt. Sőt, modellszámítások szerint a vízáram közel 80 százalékkal nőni fog az évszázad végéig.

Ez a nagy mennyiségű friss víz a Golf-áramlást is mozgásban tartó globális vízkörforgás hirtelen összeomlásához vezethet. Ennek eredményeként Európa kisebbfajta jégkorszakkal nézne szembe, miközben a Föld más területei melegednének.

A folyóelterelő program kezdete valószínűleg nem a közeljövőben várható, amelynek pénzügyi, politikai és ökológiai okai is vannak. A megvalósítás hosszabb távon azonban nem elképzelhetetlen, amire jó példa Kína, ahol hasonló volumenű és költséges projekt keretében folyamatban van a Jangce vizének átvezetése a kiszáradt Sárga-folyóba.

Néhány megfigyelő úgy véli, hogy Putyin elnök a csatornát elnökségének fennmaradó szimbólumaként valósítaná meg. Viktor Brovkin, a potsdami egyetem orosz klímakutatója így nyilatkozott: "Ha Putyin válaszolni akar Bush amerikai elnök Mars-utazásra vonatkozó tervére, itt a lehetőség."

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Jégkorszak vár Nagy-Britanniára?