Ma már nem kérdéses Európa és Ázsia határa

A történelem során a két kontinens határvonala folyamatosan módosult, leginkább az ismeretek hiánya miatt.
_{2004.01.19 15:21}

Már kisiskolás korunkban megtanultuk, hogy Európa és Ázsia határa az északról déli irányba kétezer kilométer hosszan elnyúló Ural hegység. De ha régi könyvekbe elmélyedünk, kiderül, hogy ez nem mindig volt annyira egyértelmű.

A Kr. e. V. században Hérodotosz görög történetíró a Boszporusztól a Fekete- és az Azovi-tengeren át a Don vonalát követve húzta meg a két kontinens határát. Ezt a furcsaságot az magyarázza, hogy a Dontól északra fekvő területek még ismeretlenek voltak a görögök számára.

A XVII. században a Volga, a Káma és a Pecsora folyók által kirajzolt zegzugos vonalat tartották Európa határának.

1760-ban Guillon francia geográfus készített egy térképet, amelyen az Ob folyóig "terjesztette ki" Európát. Érdekes módon azonban az Ural hegységet fel sem tüntette a térképen. Nem is tudta, hol húzódik, olyan kevés ismerettel rendelkezett a keleti területekről.

Humboldt német természettudós azt javasolta, hogy Európát és Ázsiát tekintsék egyetlen kontinensnek, s nevezzék Eurázsiának.

Vaszilij Tatiscsev (1686-1750) orosz földrajztudós és történész volt az első, aki az Ural hegység mentén húzta meg a határvonalat Európa és Ázsia között. Észrevette ugyanis, hogy az Uralban eredő folyók két különböző irányba tartanak: egy részük a Pecsorába és a Kámába, másik részük pedig kelet felé, az Ob folyóba ömlik. Megállapította azt is, hogy a hegylánc két oldalán a növényzet is nagyon különböző, tehát a hegység valódi "határ".

Tatiscsev írásában szerepelt először az "Ural hegység" megnevezés is. A hegyvonulatot korábban Hiperboreáknak nevezték. A "hiper" görögül magas, a "borea" pedig az északi szél istenének s magának a szélnek a görög neve. Tatiscsev helyi nevet adott a hegységnek: az "Ural" tatárul sziklás hegyvonulatot jelent.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!