Hogy működik a poligráf? Amit a hazugságvizsgálatról tudni kell

A poligráf, azaz hazugságvizsgáló gép az emberi szervezet élettani funkcióinak változását méri, miközben az illető kérdésekre válaszol. A vizsgált élettani funkciók a következők: légzésszám, vérnyomás, pulzusszám, bőrellenállás (verejtékezés mértéke).
_{2007.10.24 09:40, Forrás: National Geographic}

Amikor valaki körül veszélyes, izgalmas, kínos, vagy bármilyen felzaklató helyzet alakul ki, a szimpatikus idegrendszer működése túlsúlyba kerül. Ennek következtében a keringés átrendeződik, kevesebb vér áramlik a belső szervekbe, és több az izmokba - hiszen vészhelyzetben a menekülés illetve támadás a fontos, nem pedig az emésztés illetve kiválasztó funkciók. A készenléti állapottal együtt jár a légzés- és pulzusszám emelkedése, a vérnyomás növekedése és a tenyér verejtékezése.

A hazugság a legtöbb embernél szintén ilyen reakciót vált ki, hiszen kínosan érezzük magunkat, ha valótlant kell állítanunk. Ha az arcunkon nem is tükröződik a hazugság, szimpatikus idegrendszerünk bizony árulkodik.

A poligráfos vizsgálat során pulzus- és bőrellenállás-érzékelőt helyeznek el az ujjakon, légzésszám-mérő kerül a mellkasra és vérnyomásmérő a karra. Különböző kérdéseket tesznek fel, és mindegyik kérdésnél rögzítik az összes mérhető paramétert.

Első körben az alanyra illetve a körülményekre vonatkozó általános kérdéseket tesznek fel, melyekre a kérdező és az alany is biztosan tudja a választ. Rákérdeznek az alany nevére, életkorára, családi állapotára, az aznapi dátumra, stb. Ennek során rögzítik az alany alapállapotát, azaz élettani reakcióit olyan helyzetben, amikor biztosan igazat mond. Nem ad téves vizsgálati eredményt tehát az, ha az alany az egész vizsgálat során ideges, mivel a bevezető kérdések során ez a felfokozott idegállapotot rögzítik normálisként.

Második lépésként olyan kontroll kérdéseket tesznek fel, melyek megválaszolása során az alanynál - akár igazat mond, akár nem - érzelmi változás várható. Ilyen például a "hazudott-e valaha, hogy egy helyzetből kivágja magát?", illetve a "lopott-e életében valaha pénzt?" kérdés. Az emberek többségével előfordult már, hogy hazudott, illetve elcsent - mondjuk gyerekkorában - valamennyi pénzt, így a mért paraméterek itt várhatóan változni fognak.

Ezután következnek azok a kérdések, melyek az adott ügyben relevánsak. Az alany akkor "megy át" a hazugságvizsgálaton, ha a releváns kérdésekre adott válaszadás során kisebb mértékű a paraméterek változása, mint a kontroll kérdéseknél.

A poligráfos vizsgálat jelenleg egyetlen államban sem bizonyíték értékű. Megbízhatóságát tekintve ellentmondó eredmények állnak rendelkezésre, egyes vizsgálatok szerint érzékenysége 95 százalékos, míg más tanulmányok mindössze 61 százalékos eredményességről számolnak be. Nagy problémát jelent, hogy - bár a hazugságok átlagosan 80 százaléka valóban hazugságként jelenik meg a gépen -, az igazmondók mintegy 16 százalékban hazugként tűnnek fel a vizsgálat során.

A gépet átverni kétféle módon lehet. Az egyik módszer, hogy az alany kipihenten jelenik meg a vizsgálaton, és végig a legnagyobb nyugalmat tanúsítja, nem hagyja, hogy bármelyik kérdés felzaklassa. A történelem során számos bűnözőnek illetve kémnek sikerült ily módon átvernie a poligráfot. Pszichopatáknál jellemző módon nem lépnek fel érzelmi és ezáltal élettani változások, amikor hazudnak.

A másik módszer, hogy a vizsgálat második szakaszában, a kontroll kérdések során valamilyen módszerrel az élettani paraméterek nagyfokú változását idézik elő. Ilyen lehet a nyelv megharapása a végbél záróizmának erőteljes összeszorítása, vagy a cipőbe rejtett rajzszög segítségével a lábujjak megszúrása. Ha a kontroll kérdések során a paraméterek nagymértékben változnak, a releváns kérdésekre adott válasz során a kitérés annál kisebb lehet, így a gép a hazugságot tévesen igaznak értelmezi.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Hazugságvizsgálat alatt az emődi kislány szülei Hazugságvizsgálat a nemzetbiztonságnál? - az ombudsman alkotmánysértéstől tart