Milyen nyelven beszélt Jézus?

Jézus Krisztusnak, a keresztény vallás megalapítójának életét jól ismeri minden vallásos ember.

_{2004.11.10 10:05, Forrás: MTI}

Elvégre az Újszövetség elsődleges tárgya a fiatalon megfeszített "fölkent" (a görög krisztosz szó ezt jelenti) tanítása, szenvedése és halála. Egy dologra azonban nem derül fény az Új Testamentumból: milyen nyelven beszélt Jézus?A kérdés megvitatása, a tudományos nézetek kifejtése céljából nemrég tanácskozást rendeztek Isztambulban svéd kutatók és diplomaták kezdeményezésére. Az eseményre Európa minden országából meghívtak a keleti kereszténységgel és szemisztikával foglalkozó tudósokat.

Egy részük - mint Mats Eskhult svéd nyelvész - amellett kardoskodott, hogy kétezer évvel ezelőtt a legfontosabb - ha nem is az egyetlen - nyelv Palesztinában az ógörög volt. Jézus Pilátussal is tolmács nélkül beszélt, és ezt csakis ógörögül tehette, elvégre a művelt rómaiak (így a helytartó is) mind beszéltek ezen a nyelven.

A XIX. században kezdett teret nyerni az a felfogás, hogy Jézus a hétköznapi társalgásokat héberül folytatta. Mint Jan Retsö svéd kutató rámutatott: a vallásalapító korában még távolról sem halt ki. Palesztinában a héber nyelv, és az ókor utolsó szakaszáig (Kr.u. IV-V. század) is használatos volt. Ráadásul két változata élt: a Biblia szövegében leírt rabbinikus nyelv és az egyszerű emberek által beszélt héber.

Jézus maga is rabbinikus műveltségű volt, tehát ismerte a zsidó papok nyelvét. Ez azonban elütött a hétköznapokban, a pórnép által beszélt úgynevezett misna hébertől, amely szájhagyomány formájában őrizte meg a zsidó tanításokat. Ezt a nyelvet akkoriban Júdeában nagyon sokan beszélték, ám nem volt használatos Palesztina északi tartományában, Galileában. (Ebben a tartományban van Názáret, ahol Jézus nevelkedett.)

Zsidóként Jézusnak ismernie és beszélnie kellett a héber nyelv mindkét változatát. Ez azonban nem volt elegendő. Az ő korában ugyanis Palesztina nagy kiterjedésű Bábelra emlékeztetett a maga nyelvi sokszínűségével. A megszálló rómaiak maguk között latinul beszéltek. A velük kapcsolatban álló zsidó kereskedők szintén tudtak latinul. A művelt, előkelő rómaiak neveltetése ógörögül zajlott, ők ezt a nyelvet használták a birodalom keleti fertályain is.

Amikor Jézus élt, az ógörög már 300 éve társalgási nyelv volt Galileában, a Jordán folyótól keletre eső vidéken és a Földközi-tenger partján - mutatott rá Isztambulban Witold Witakowski lengyel tudós. Az ógörög és a héber mellett - Mezopotámia felől elterjedve - megjelent a Szentföldön az arámi (arameus) nyelv is, amelyet elsősorban a galileai zsidók beszéltek. Bo Isaksson svéd szakértő kimutatta, hogy kétezer éve öt arámi dialektus létezett Palesztinában, az egyiket Jézus is beszélte.

Az arámi nyelv ma is él - igaz, mindössze húszezer szír-ortodox keresztény beszéli, akik Törökországban, valamint Irak északi részén élnek. A nyugati arameus nyelvjárás máig fennmaradt a szíriai Maalula városban, amely alig száz kilométerre fekszik az egykori Galileától. Itt mintegy tízezren beszélik ezt a nyelvjárást.

Az ókori arameust - a Biblia egyik nyelvét - jól ismerjük, ám az újkori arámi nyelv a kihalás küszöbére jutott - hangoztatta a tanácskozáson Werner Arnold német kutató. Andrea Schmidt, a belgiumi Louvain egyetemének oktatója ezzel szemben úgy vélte, hogy van esély az arámi mint kultúrnyelv megmentésére. Ebben nagy szerepet játszhat az Egyesült Államokban, Svédországban és Németországban élő szír-ortodox keresztények kutatómunkája. Nem kizárt, hogy ennek révén az általuk "újszír" nyelvnek nevezett újkori arámi nyelv ugyanolyan lendületet kap, mint történt ez a XVIII. században az újörmény nyelvvel, amelybe Velencéből és Bécsből érkezett örmény-katolikus mehitaristák leheltek új életet.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Jézus jele a kisiskolás fiúcskán Előkerült az eltűnt Jézus faszobor