Júliustól két évre szűkül a nyomozás határideje

A Fővárosi Főügyészség megkezdte azoknak az ügyeknek a felülvizsgálatát, amelyekben 2001. szeptember 1-je előtt rendelték el a nyomozást.
_{2003.01.11 09:04, Forrás: Népszabadság}

Ezek közé tartozik a Postabank-ügy is. A vizsgálat oka, hogy a július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény szerint az ügyészségeknek meg kell szüntetniük azokat az eljárásokat, amelyekben a gyanúsított első kihallgatása óta már két év eltelt.

Július elsejével lép hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely szerint a nyomozás határideje a gyanúsított első kihallgatásától számítva legfeljebb két évvel hosszabbítható meg - mondta a Népszabadságnak Sódor István fővárosi főügyész. Ha ez idő alatt a büntetőeljárás nem vezetne eredményre, akkor azt az ügyészségnek mérlegelés nélkül meg kell szüntetnie. Az már értelmezési kérdés, hogy a két év alatt a vádiratnak is el kell-e készülnie. Az ügyészség a törvény szövegéből arra következtet, hogy igen. Éppen ezért a Fővárosi Főügyészség megkezdte azon ügyek felülvizsgálatát, amelyek a törvény hatálya alá eshetnek - mutatott rá a főügyész.

Vagyis a főügyészségen minden olyan esetet átnéznek, amelyekben 2001. szeptember 1-je előtt rendelték el a nyomozást. A kimutatások szerint csak a fővárosban több száz ügyről lehet szó. A törvény rendelkezése ezeknek valószínűleg csak a töredékét érintheti. Az ellentmondás oka az, hogy a vádhatóság kimutatása csak a nyomozás elrendelését rögzíti, az első gyanúsítotti kihallgatást nem. A két időpont pedig többnyire nem azonos.

Kivételt képeznek azok az esetek is, amelyekben felfüggesztették a nyomozást, ezekre ugyanis nem vonatkozik a kétéves határidő.

- Ha e mostani vizsgálat során olyan ügyekre bukkanunk, amelyek nyomozása 2003. július 1-jével meghaladná a kétéves határidőt, szorgalmazni fogjuk a nyomozó hatóságnál, hogy időben fejezze be az eljárást. Ilyen például az úgynevezett Postabank-ügy is - közölte Sódor István.

A főügyész elmondta, hogy az évekig elhúzódó nyomozások általában a sokszereplős, bonyolult büntetőügyekre jellemzők - ilyen esetekben a szakértői véleményekre is hónapokig kell várni.

- Úgy hiszem, a nyomozó hatóság mindent megtesz majd azért, hogy a rendelkezésére álló határidő alatt fejezze be az általunk felülvizsgált ügyeket, s ha a határidő két év, akkor két év alatt. Az ügyészség pedig, ha az adatokat elegendőnek tartja a vádemeléshez, még időben benyújtja a vádiratot - fogalmazott Sódor István. Megjegyezte: a rendőrség és a vádhatóság a jövőben is a törvényesség keretei közt jár el, így a "leszűkített" határidő nem jelenti azt, hogy elegendő bizonyíték nélkül is vádemelési javaslattal fejeződne be a nyomozás, avagy az ügyészség kellő alap nélkül nyújtaná be a vádat a bíróságra.

Az új törvény szerint a vádjavaslat beérkeztétől számított 30 napon belül kell vádat emelni, s ez a határidő kétszer 30 nappal hosszabbítható meg. Sódor szerint az ügyészség képes tartani ezt a határidőt. A főváros területén az ügyészségek tavaly összesen 18583 ügyben emeltek vádat, mindössze 17 esetben lépték túl néhány nappal a 90 napos határidőt. A törvényben bevezetni tervezett időkorlát a főügyész szerint nem jelent kibúvót a felelősségre vonás alól, csupán az eddiginél is nagyobb figyelmet és intenzívebb munkát igényel a nyomozók és az ügyészek részéről.

Az új büntetőeljárási törvény - a jelenleg hatályoshoz hasonlóan - a nyomozás megszüntetése esetén általánosságban lehetőséget biztosít a hatóságoknak arra, hogy intézkedjenek a nyomozás folytatásáról, ha új tény vagy körülmény merül fel. Azt majd a gyakorlat dönti el, hogy ez a rendelkezés mennyiben lesz alkalmazható a kétéves határidőre tekintettel megszüntetett nyomozások esetében - mondta a fővárosi főügyész.


A végéhez közeledik az úgynevezett Postabank-ügy vizsgálata. A feljelentett volt bankvezetők egyikével szemben sem lehetett eddig kétséget kizáróan megállapítani a hűtlen kezelés alapos gyanúját. Legutóbb a Postabank és a Trigon Bank közötti részvénycsomag 1997-es értékesítését vizsgálták, de sem a hűtlen kezelés, sem más bűncselekmény alapos gyanúját nem lehetett megállapítani - közölte dr. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Megjegyezte: a nyomozás még nem fejeződött be. A büntetőeljárásnak továbbra is hét gyanúsítottja van; Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója, négy egykori közvetlen vezető munkatársa, valamint a bank két volt könyvvizsgálója. Valamennyiüket gazdasági társaság vezető tisztségviselője visszaélésének vétségével gyanúsítják. A Népszabadság értesülése szerint a Postabank- Trigon ügyletben a feljelentő azt kifogásolta, hogy a Postabank indokolatlanul vállalt százmillió osztrák schillingre bankgaranciát a Trigon Bank részvényeladását követően a kétessé váló követelésekre, amit később megkíséreltek érvényesíteni. A nyomozás során azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a kifogásolt ügylet kockázatos volt ugyan, de nem jogsértő. A Postabank volt vezetői ugyanis a szükséges adatok birtokában, az előre látható kockázatok ismeretében szerződtek, s üzleti döntést hoztak.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!