Korrupció elleni küzdelem: A kampány- és pártfinanszírozás a legégetőbb kérdés!

Magyarországon a magas szintű politikai és gazdasági élet összefonódásából származó, valamint az adminisztratív típusú korrupciós jelenségek egyaránt jelen vannak a Transparency International Magyarország tanulmánya szerint, amelyet szerdán mutattak be a sajtónak Budapesten.
_{2007.12.12 18:44, Forrás: MTI}

Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a "Korrupciós kockázatok Magyarországon" című tanulmány megállapításait ismertetve elmondta: a jogszabályi környezet - a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzés kivételével - nagyjából megfelelő, problémák inkább a végrehajtásban vannak.

A közigazgatásban mind központi, mind helyi szinten túl nagy a politikai befolyás - mondta. A nyomozati szervek nem elég hatékonyak, a bíróságok felkészültsége néha hiányos, ezért a korrupció kockázata alacsony. Az antikorrupciós intézkedések nem szakmai, hanem politikai alapon, ad hoc születnek. A tanulmány szerint problémát jelent az is, hogy a politikai elitnek nem érdeke a korrupció megfékezése.

A törvényhozás területén a tanulmány problémának látja, hogy nem elég hatékonyak a parlamenti bizottságok; a képviselők költségtérítési rendszere átláthatatlan; a vagyonnyilatkozatok rendszere nem biztosít számonkérhetőséget; a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan, a politikai elit korrupció elleni elkötelezettsége gyenge.

A végrehajtásban hiányoznak az összeférhetetlenséget szabályozó etikai kódexek; hiányzik a visszaélések bejelentésének rendszere, és a bejelentők védelme sem megoldott. A közbeszerzések külön is problematikusak, mert sok a kiskapu, a szerződéskötés után gyakran változnak a feltételek, s a jogorvoslati rendszer sem működik megfelelően - derült ki.

A bűnüldöző szervezeteken (rendőrség, VPOP) belül magas a korrupció. Az igazságszolgáltatás a tanulmány szerint független, ámde átláthatatlan és nem kérhető számon. A felügyeleti szervek (ÁSZ, adatvédelmi biztos) függetlenek, jól működnek, de nem feltétlenül használják ki a lehetőségeiket és ajánlásaikat nem mindig tartják be az érintettek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal esetében a TI kifogásolja, hogy működése nem átlátható.

Ami a társadalmi kontrollt illeti: a média a tanulmány szerint nagyon erős politikai befolyás alatt áll és hiányzik az oknyomozó újságírók megfelelő védelme; a civil szervezetek erősödtek, de a szektor nem átlátható, s nem vonják be eléggé a törvényalkotási folyamatba. A TI tanulmánya szerint a politikai pártok finanszírozásának sokkal szigorúbb szabályozására volna szükség; egyszerűsíteni kellene a közbeszerzési szabályokat; erősíteni a bűnüldöző szervek kapacitását, és hatékony védelmet biztosítani a közérdekű bejelentést tévőknek.

Hack Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója a tájékoztatón hangsúlyozta: a korrupció elleni küzdelemben a kampány- és pártfinanszírozás a legégetőbb kérdés, enélkül minden más korrupció elleni fellépés sikere megkérdőjelezhető. Rámutatott: ezen a területen a rendszerváltozás óta nem volt érdemi változás.

A jelöltenként 1 millió forintos kampányfinanszírozási keret Hack Péter szerint az addig szürke zónában zajló pártfinanszírozást kifejezetten az illegális szférába szorította. A tényleges kampányköltségek becslések szerint több tízszeresére rúgnak a bevallott összegeknek - mondta. Hack Péter szerint az átláthatóság növelése lehet a megoldás. Nyilvánosan megismerhető kampányszámlákra van szükség, amiből megtudható, hogy ki mennyit fizet be, mire, hol és hogyan költik el. Nyilvánosságra kell hozni a média- és reklámtarifákat is, s az alacsonyabb tarifákat kampánytámogatásnak kell tekinteni - mondta.

Kampányra csak jelölt, vagy listát állító párt költhetne, az adományokat hozzájuk kellene eljuttatni. A co-finanszírozás bevezetésén is lehetne gondolkodni: az állam a magánszemélyek által adott minden forintot ugyanannyival egészíthetne ki - vetette fel.

Először a kampány- és pártfinanszírozás területén kellene lépni Kondorosi Ferenc miniszteri megbízott szerint is. A miniszteri megbízott kijelentette: a politikai elitnek jelentős önkorlátozást kell tanúsítania, s magán kell kezdenie a rendcsinálást. A kétharmados törvényt magyar csapdának nevezte, hozzátéve ugyanakkor: nem látja reménytelennek a konszenzust. Egyetértett azzal, hogy legyen kampányszámla, s hogy a politikai pártoknak vállalniuk kell a jelenleginél nagyobb nyilvánosságot. Gazdasági társaságok nem támogathatnak politikai pártot - mondta.

A bírókat ért kritikával kapcsolatban megjegyezte: nincs miért megvédeni őket; nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy szakbírókká váljanak. A közgondolkodás formálására a miniszteri megbízott szerint a kormánynak korlátozott eszközei vannak, ebben a média és a civil szervezetek segítségére van szükség.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági korrupció egyben a versenyképesség gátja is, mert növeli a vállalati költségeket, s tágítja a költségvetést. A korrupciót nem csak a hazai cégek esetében kell vizsgálni, mert a tőkeerős, nagy nemzetközi vállalatok képesek a helyi kultúrához igazodni, s olyan eszközökkel élni - például orvoslátogatók, incentive túrák -, amelyekkel saját országukban nemigen mernének - mondta.

Marschall Miklós, a TI európai igazgatója a nemzetközi tapasztalatokat ismertetve elmondta: az antikorrupciós testületek sikerének titka, hogy függetlenek legyenek; erős mandátummal rendelkezzenek a végrehajtó hatalommal szemben is; megfelelő finanszírozásban részesüljenek; ne konkrét ügyek feltárására, hanem a prevencióra, társadalmi kommunikációra összpontosítsanak, és legyen szankcionálási lehetőségük.

A korrupció legjobb ellenszere az igazgató szerint a tisztességes adórendszer, az átgondoltan megreformált közigazgatás és a tisztességes politikai finanszírozási rendszer.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Korrupciós világátlag: minimum minden tizedik ember ad kenőpénzt Korrupcióval vádolják, és menesztik a szlovák agrárminisztert Bajnai Gordon: a korrupció nagy veszély az uniós forrásokra Rossz hír: nincs változás Magyarország korrupciós helyzetét illetően Munkához lát az antikorrupciós testület Korrupció gyanúja miatt vizsgálat indul a budapesti izraeli nagykövet ellen Megkezdi munkáját az antikorrupciós testület Romlik a magyar kormányzás, nő a korrupció és az instabilitás a Világbank szerint Korrupcióellenes programot hirdet az országos rendőrfőkapitány