Turul: ősi magyar jelkép, vagy jobboldali szimbólum?

A turul eredendően a teljes magyarság szimbóluma lenne, ám az utóbbi időben egyes politikai erők megpróbálják csak a jobboldal jelképének láttatni.
_{2005.11.01 08:03, Forrás: Vasárnapi Újság}

A turul most éppen a II. világháború XII. kerületi áldozatainak vadonatúj emlékművén szerepel - mindez vihart keltett bizonyos magyarországi politikai körökben.

- A mai emlékhelyavatás, az emlékezésről szólhat csak, az elmúlt hetek méltatlan támadásairól, nem helyes szót ejteni itt most. Emléket állítani gyűltünk ma össze, a II. világháború befejezése után hatvan évvel a katonai és polgári áldozatokra emlékezve. A XII. kerület képviselő-testülete 2004. július 20-án úgy döntött, hogy Szmecsányi Boldizsár turulmadarat ábrázoló szobortervét, mint a II. világháborúban elesett XII. kerületi polgárok emlékművét felállítja. Mit jelent a most felavatandó emlékmű turul madara? Ha járják magyar falvakat és városokat, akkor gyakran láthatjuk a turulmadarat a világháborús emlékműveken. Ősi magyar jelkép a turulmadár - a turul, vagyis kerecsensólyom a nemzet létét jelképezi. Az eredetmondánk legfőbb alakja, mely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a magyar történelmet. A honfoglalás legendája szerint a turult követve jutottak el a magyarok a Kárpát-medencébe.

Anonymus krónikájában az olvasható, hogy az Árpád-ház ősanyjának, Emesének a turul azt jövendölte, hogy hatalmas, és dicső uralkodók származnak majd tőle. Az Álmos és Árpád címerpajzsán fellelhető sasszerű madár, a szárnyait kiterjesztő turul mindig is a haza védelmét, a nemzet megmaradását szimbolizálta, ezért választották országszerte a világháborúban elesettek emlékműveinek jelképévé, díszítőelemévé. A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta II. világháborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét a haza védelmére, ugyanakkor szárnyait óvóan terjeszti a magyar nép fölé.
- Egy középkorú úr az ünneplők között. Mi késztette önt arra, hogy eljöjjön erre az ünnepségre?

Várkonyi András:- Miért jöttem el? Azért mert olyan ritkán avatunk ilyen szép emlékművet itt Budapesten, és nagyon örülök neki, hogy végre erre sor került.

- Mi a véleménye azokról a megnyilatkozásokról, amelyek szenvedélyesen támadják a szoborállítást, helyesebben a turult?

- Nem is értem, mert tulajdonképpen a turul olyannyira elfogadott régi jelképünk, hiszen a Budai Várban is áll egy turul, Tatabányán is áll a turulszobor, amit egyébként Göncz Árpád avatott annak idején újjá, úgyhogy nem tudom, hogy miért pont ezt az egyetlen eljövendő turulszobrot kell így üldözni.

Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke:- Európában nem ismerek olyan országot, amelyben a hazaszeretet megvallása, a történelmi tudat megnyilvánulása olyan dühödt átok özönt váltana ki, mint nálunk. A gyarmati uralom folytatása lenne ez más eszközökkel? Illyés Gyulát idézem:

"Mi csak azt szeretnénk elérni, hogy akiben nincs meg a nemzet szeretete, az ne beszélhessen a nemzet nevében". A tanulságokat ennek az ősi magyar jelképnek, a tövében kell tudatosítanunk magunkban. A mi szabadságunk az, hogy végre elvállalhatjuk a magyarságunkat, és nem korlátozunk másokat a maguk identitásának a megvallásában.

- Mi tette időszerűvé ennek a szobornak a mostani avatását?

Mitnyán György, a XII. kerület polgármestere:- Hatvan éve ért véget a II. világháború; a Hegyvidéken az 1132 áldozatnak semmilyen emlékhelye nem volt, az I. világháborús emlékmű talapzatára vésték fel egyes családok azokat a neveket, amelyeket most itt a talapzaton is lehet olvasni. Én azt gondolom, minden közösség a világon az emlékhelyeit megteremti: a hatvanadik évforduló ehhez egy alkalmas időpont volt. 2005. októberében a Hegyvidéken az áldozatokra emlékeztünk, egy jó hete avattuk az Igazak falát, a vészkorszakban zsidókat mentő honfitársaink neveivel, és most pedig a világháborúban elesett polgári és katonai áldozatok emlékhelyét a kerületben. Én azt gondolom, hogy ez a méltó módja annak, hogy a történelmet lezárjuk, és a lehető legnagyobb békességet teremtsünk a Hegyvidéken.

- Ahogy beszéde elején is hangsúlyozta, és közben is, ünnepelni jöttünk ide, tehát nem szeretne semmi kellemetlen dologról beszélni, de mégis meg kell kérdeznem, hiszen az újságokban erről olvashatunk, hogy bizony elég komoly ellenséges indulatok nyilvánultak meg bizonyos politikai körök részéről.

- Valóban nem szeretnék ezzel foglalkozni az avatás emelkedettségének pillanatában; én úgy érzem, hogy valóban méltatlan támadások hangzottak el, akár a személyem, akár az emlékmű irányában, mely számomra érthetetlen, hiszen a világot járva rengeteg emlékhelyet hoznak létre, a turulmadár pedig ma is elfogadott jelkép.

Én aktuálpolitikai gondolatokat látok mögötte, valaki valamikor szavazatokat szeretne nyerni, ezért mindenre hajlandó, ha kell, akkor egy emlékművet, vagy világháborús áldozatoknak is az emlékét felhasználva. Én ezt nem tartom helyesnek, én azt gondolom, hogy most az avatás után, látva azt, hogy ez egy nagyon szép ünnep volt, egy békés megemlékezés, minden szélsőségtől mentes, ezek az indulatok valószínűleg el fognak tűnni, és vissza fog térni az élet a kerékvágásába, a szobor is itt fog állni, megkapja a maga szükséges támogató engedélyeit, és valószínűleg egy hónap múlva senki nem fog erről beszélni. Én úgy gondolom, hogy ez a szobor a helyén fog maradni.

Erdős László nyugállományú honvéd ezredes, a magyar hadisírgondozás megteremtője, most a Nemzeti Társaskör elnöke:- Nagy tiltakozás és felháborodás lenne Lengyelországban, Oroszországban vagy Németországban, ha nemzeti jelképüket, a sast bárki belülről támadná, ócsárolná, pocskondiázná. A nemzettudat-rombolás egyik eszközévé válhat ez a magatartás. Ez sérti a nemzet összességét, különösen akkor, amikor a Délvidéken magyarverés van, akkor, amikor a felvidéki I. világháborús emlékművekről ismeretlen kezek letördelik a turulmaradat, amikor a román felsőház nem szavazza meg a Székelyföld kulturális autonómiáját, és amikor a kisebbségnek nem adják meg, amit 1920-ban, a trianoni békediktátumban is elő volt írva: hogy a kisebbségbe kerülő nemzetrészeknek, milyen jogokat kell biztosítani.

- Mondhatjuk, hogy a nemzeti jelképeinket és ereklyéinket ért hazai támadások tulajdonképpen bátorítják a határainkon túl rekedt magyarság elleni megnyilvánulásokat?

- Természetesen, de mondok én másikat: ebben az országban, amikor Sztálin birtokba vette a kommunista befolyási övezet országait, köztük Magyarországot, itt ebben az országban 2817 szovjet emlékművet állítottak a győzteseknek, a mi legyőzőinknek, a megalázóinknak, a megtöretőinknek és az asszonyaink meggyalázóinak. Keressék ki ma az országban, hogy akár a Szabadság-téri, vagy bármely más szovjet emlékműnek milyen engedélyeztetési eljárása, vagy fennmaradási engedélye van jelen pillanatban.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Turul-botrány - Lenin mellé kerülhet az új emlékmű