1896. május 2.

115 éves a budapesti "kis földalatti"

Száztizenöt éve, 1896. május 2-án adták át Európa első, a világ második földalatti vasútvonalát Budapesten.

_{2011.04.30 20:33MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A honfoglalás ezeréves évfordulóját a fővárosban is számos beruházással tervezték megünnepelni.

A földalatti Balázs Mórnak, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatójának ötlete volt a tömegközlekedés nehézségeinek megoldására. 1893-ban tett javaslatáért nemesi címet is kapott, címerébe stilizált alagútbejárat került sínekkel, az elektromosságot jelző villámokkal és a vasút szárnyas kerekével.

A terveket a BVVV két mérnöke, Schweiger Henrik és Wörner Adolf készítette el.

Az alagút az akkori Gizella - ma Vörösmarty - tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa az Ezredéves Kiállítás megközelíthetőségét. Az építkezés engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3,6 millió forintról szólt. (A városvezetés nem engedélyezte, hogy a reprezentatív, nemrég elkészült Andrássy utat sínekkel és villamos szerelvényekkel csúfítsák el, ezért épült a vasút a föld alatt.)

A kivitelezésre a gyorsított engedélyezés ellenére is csak kevés idő állott rendelkezésre.

A föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran vasárnap is. Az alagútnak el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött, ezért magassága csak 2,65, szélessége 6 méter lett. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel épült, a vasúti pálya betonteknőbe került. A födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak, a zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be.

A millenniumi földalatti az európai kontinens első földalattija volt (a londonit 1863-ban helyezték üzembe), de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránként sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt. Érdekesség, hogy itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál már a felszínen. Az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták, a szecessziós lejáró házikókat az 1920-as években bontották el. A létesítményt 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a 10 krajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje. A vasutat a húszas években újították először fel, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az alagút egy részét kiiktatták - itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum.

Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, a nyomvonalat végig a föld alá helyezték. A régi kocsikat 21 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.

A közel százéves vasutat 1995-ben teljesen felújították, 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter