November 9-én, a MÜPÁ-ban

Ünnepi hangverseny a Kálvin-emlékévek tiszteletére

Ünnepi hangversenyt tartanak november 9-én a Művészetek Palotájában a Kálvin-emlékévek tiszteletére; az idei magyarországi Kálvin-ünnepségek záróakkordjaként három magyar református zeneszerző kórusművét mutatják be.

2009.10.31 10:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hangversenyt nyitó mű, Draskóczy László Cor meum című szerzeménye kapcsolódik legszorosabban a reformátor személyéhez, mert a Kálvin életére jellemző két fontos jelmondatra épül: "Szívemet égő áldozatul hozom az Úrnak", és "Egyedül Istené a dicsőség" - közölte a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinati irodája az MTI-vel. Mint írták, Vajda János Adj már csendességet! című alkotása Balassi Bálint versét zenésíti meg, és a hallgatót a XVI. századi magyar reformáció idejébe kalauzolja el.

A kompozícióban elhangzik a Keresztelő Jánostól származó, később úrvacsorai könyörgéssé vált mondat: "Istennek Báránya, ki bűnünket elveszed, irgalmazz nékünk!" Gárdonyi Zsolt magyarországi bemutatóként elhangzó műve a Kálvin Jánossal szorosan összefüggő genfi zsoltárgyűjtemény 8. zsoltárát dolgozza fel orgonakíséretes vegyeskari kompozíciójában. A koncert második felét orgona-improvizáció nyitja, majd a XX. századi magyar protestáns egyházzene egyik kimagasló egyénisége, Gárdonyi Zoltán (Gárdonyi Zsolt édesapja) két szerzeménye hangzik el, az egyik a tékozló fiúról szóló kisoratórium a krisztusi példázatról, a másik a 45. zsoltár szövegére készült Dicsérő ének, amely az ünnepi hangversenyt zárja. Közreműködik a Debreceni Kollégiumi Kántus, a Psalterium Hungaricum Vegyeskar, a Soli Deo Gloria Kamarakórus, illetve Pálúr János és Virágh András Gábor orgonán; vezényel Arany János, Berkesi Sándor és Hargita Péter.

A Kálvin-emlékéveket idén Kálvin János születésének 500., 2014-ben pedig halálának 450. évfordulója alkalmából tartja világszerte a református egyház. Az MRE több országos programmal emlékezett idén a felekezet alapítójára.

Március 18-án Debrecenben emlékkiállítás nyílt Kálvin életéről, valamint munkásságáról szóló tanulmányköteteket is megjelentettek. A Kálvin-emlékévekhez kapcsolták a Fadd-Domboriban tartott Csillagpont elnevezésű református ifjúsági találkozót is. A Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki, a Magyar Nemzeti Bank pedig 5000 forintos érméket jelentetett meg a reformátor tiszteletére.

Augusztusban ünnepi ülést és nemzetközi konferenciát tartott a Károli Gáspár Református Egyetem doktori kollégiuma és a Kálvin Emlékbizottság, amelyen előadásokat tartottak a reformátor életéről és teológiájának hatástörténetéről. Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor, teológus 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban, teológiai és jogi tanulmányai során ismerkedett meg a lutheri-reformátori eszmékkel.

1536-ban Genfbe hívták, majd Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora lett, később visszatért Genfbe. Melanchton Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát. Bázelben, 26 évesen fejezte be és adta ki élete végéig folyamatosan finomított fő művét, A keresztény vallás rendszerét. Művét magyarra először Szenczi Molnár Albert fordította le 1624-ben. Kálvin János 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.