Programajánló

Emléktáblát avatnak Perlrott Csaba Vilmos festőnek Békéscsabán

A Munkácsy Mihály Múzeum 19 festményt és grafikát őriz a művésztől, az intézmény Zöld szalonjába tervezett kamaratárlaton ezekből válogatnak.

2016.06.11 03:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Emléktáblát avatnak és kamaratárlatot rendeznek a város szülötte, Perlrott Csaba Vilmos festő és grafikus tiszteletére Békéscsabán hétfőn.

Gyarmati Gabriella művészettörténész, a tárlat kurátora az MTI-nek elmondta: bár Perlrott Csaba Vilmos Békéscsabán született, mostanáig nem volt emléktáblája a békési megyeszékhelyen, az önkormányzat ezt a hiányt szerette volna pótolni.

Kifejtette: az emléktáblát a Széchenyi tér 20. szám alatti házra helyezik el, kutatások szerint az egykor ott álló házban élt a művész családja.

A Munkácsy Mihály Múzeum 19 festményt és grafikát őriz a művésztől, az intézmény Zöld szalonjába tervezett kamaratárlaton ezekből válogatnak - mondta a művészettörténész, aki szerint néhány darab anyagi és eszmei értelemben is nagy értéket képvisel.

Gyarmati Gabriella megjegyezte: Szarvas Péter polgármester olyan nagy tisztelője Perlrott Csaba Vilmosnak, hogy két, a múzeum tulajdonában lévő festmény az ő irodájának falát díszíti. A június 19-ig megtekinthető kiállításon ezeket is láthatja a közönség.

Szimpóziumot is rendeznek Perlrott Csaba Vilmos tiszteletére, amelyen Novák Attila képzőművész beszél a festőről, valamint Boros Judit művészettörténész tart előadást a magyar művészetben betöltött jelentőségéről.

Perlrott Csaba Vilmos Békéscsabán született 1880. február 2-án. 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol Iványi-Grünwald Béla korrigálta a munkáit. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is.

1910-ben Iványi Grünwald Bélával megalapították a kecskeméti művésztelepet. Feleségével, a szintén festőművész Gráber Margittal 1920-1923 között Németországban élt, ekkor ismerte meg az expresszionista törekvéseket. Az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Perlrott-Csaba Vilmos a művészettörténelem szerint a magyar Vadak csoport egyik legmarkánsabb képviselője, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője volt. Művészetében az új stílusok, mint a fauvizmus vagy a kubizmus iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, halála előtti, felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.