Hős vagy könyörtelen gyilkos?

Kultúrharcot robbantott ki az Amerikai mesterlövész

Hős vagy könyörtelen gyilkos volt-e Chris Kyle, Clint Eastwood legújabb filmje, az Amerikai mesterlövész hőse - erről, valamint az iraki invázió jogosságáról bontakozott ki heves vita az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között.

2015.01.24 16:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hat Oscarra jelölt kasszasiker - a címszerepben Bradley Cooperrel - Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban, és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 ellenséggel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is.

A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Egyes hírességeknek a filmmel kapcsolatos véleménynyilvánítása a detonáció erejével hatott. Az első bombát Michael Moore liberális filmrendező robbantotta, aki - a második világháborúban elesett nagybátyjára utalva - a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek "gyávák".

Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje, aki mára ultrakonzarvatív Tea Party mozgalom múzsájává vált, a Facebookon erre azzal riposztozott, hogy Moore, aki "arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja", voltaképpen "leköpi a szabadságharcosok sírját". Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke, televíziós kommentátor szerint pedig Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt az olyan terrorszervezetekkel, mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.

Seth Rogen, a vígjátékairól ismert színész-rendező, aki legújabb filmjével, Az interjúval, amelyben Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásának témájával játszott el, Észak-Koreát haragította magára, - szintén a Twitteren - azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette.

Rogen kimondatlanul a cselekménynek arra a vonulatára utalt, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média, köztük a Fox News televízió, az online világból pedig The Daily Caller és a Brietbart emiatt támadta is, rámutatva, hogy méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. A bírálók kórusához csatlakozott Dean Cain, aki a Lois és Clark sorozatban Superman-alakításával vált igazán ismertté, és Kid Rock ötszörös Grammy-díjas énekes-zeneszerző is.

Rogen utóbb több lépésben kért bocsánatot, azt állítva, hogy "tulajdonképpen tetszett" neki a film, hogy "senkit sem akart megsérteni", hogy ő csak arra utalt: mindkét film cselekményében szerepeltek a halálosztó lövészek és hogy megjegyzéseinek "nem volt politikai tartalma". Arra is rámutatott, hogy a nagyapja veterán volt.

Visszakozott Moore is, nagyszerűnek nevezve Cooper alakítását, de kitartva amellett, hogy az amerikaiak nagy része nem tartja hősnek a mesterlövészeket.

Az indulatok azonban nem csitultak el ennyivel. Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak, és voltak ilyen muszlim közösségek is. A december végén mozikba került film és a nem sokkal később végrehajtott párizsi terrortámadások hatása egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltott ki a közösségi médiában.

Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, az afganisztáni beavatkozással kapcsolatban pedig szkeptikus volt, úgy nyilatkozott, hogy a filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét "jellemtanulmányként" fogta fel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.