Egyszerű trükk, de kétszer kell vele dolgozni

Hogyan készítsünk lélegzetelállító tájfotót?

A csillagos ég szinte minden tájképnek érdekes hátteret tud adni, ám van egy bökkenő: éjszaka túl kevés a fény ahhoz, hogy az előtér kellően megvilágított legyen, és így jól látszódjon a fényképen. Van azonban megoldás.

2015.01.03 17:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Max Seigal

A tájfotózás szerelmesei számos trükköt ismernek, hiszen egy-egy tájkép elkészítéséhez közel sem elegendő a megfelelő helyszín felismerése és egy kattintás. Vegyük például a fenti képet. Ez a Paria Canyon-Vermilion Cliffs vadonban készült, a Hullám formációt kapta lencsevégre a fotós, Max Seigal. Az erózió munkájának vörösesbarna nyomát kiemeli a csillagfényes táj, de van egy "kis" probléma: nappal nem látszanak a csillagok, éjszaka pedig a kanyon.

Mit lehet ilyenkor tenni? Ha eléggé elszántak vagyunk, és rá tudjuk szánni az időt, akkor a megoldás egyszerű: kétszer kell lefényképezni a tájat. Egyszer nappal, megfelelő fényviszonyoknál, aztán éjszaka, magas fényérzékenység (ISO) és nagy rekesznyílás mellett. Előbbi esetben magát a tájat fogjuk jól láthatóan rögzíteni, utóbbinál pedig a helyszín feletti csillagos eget.

Ezt követően már nincs más teendő, mint előállítani az úgynevezett kompozit képet: a fent ismertetett módon rögzített fotókból a szükséges elemek kivágásával létrehozni a végső beállítást.

A vadonban
A Paria Canyon-Vermilion Cliffs vadon 455 km² területű vadon Arizona északi és Utah déli részén, az Amerikai Egyesült Államokban. A terület fennsíkokból, meredek szakadékokból és mély kanyonokból áll. A területen folyik át a Paria folyó, mielőtt az arizonai Lee-révnél betorkollna a Colorado folyóba.

Ezt a területet az Egyesült Államok Kongresszusa jelölte ki 1984-ben vadonnak, és nagyrészt a Vermilion Cliffs National Monument (Vermilion Cliffs Nemzeti Emlékhely) része lett, mely 2000-ben Bill Clinton elnök rendelete alapján jött létre.

Sziklarajzok és egyéb maradványok alapján i.sz. 200 és i.sz. 200 között Pueblo indiánok lakták a területet. Vadásztak, gabonaféléket és babot termeltek a kanyon alsó végében. Később a paitue indiánok foglalták el a területet. Mivel semmilyen stabil település nyomaira nem bukkantak, feltételezik, hogy a területet átutazó útvonalnak használták. Az első európaiak 1776-ban jelentek meg a Paria folyó torkolatánál. A 19. században törvényen kívüliek búvóhelye volt, valamint arany és más ásványi kincsek után kutatók területe. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.