1406 festmény

A németek már másfél éve tudtak a rablott műkincsekről

A német kormányzat már több mint másfél éve tud a Münchenben talált festménygyűjteményről, amelyben a náci diktatúra idején zsidóktól elrabolt alkotások is lehetnek.

2013.11.16 07:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Cornelius Gurlitt salzburgi háza

A bajor igazságügyi minisztérium szóvivőjének pénteki nyilatkozata alapján a berlini kancellári hivatalt 2012 márciusában tájékoztatták az előző hónapban előkerült képgyűjteményről. A kancellária fényképeket is kapott és egy listát az alkotásokról - tette hozzá a szóvivő hírportálok beszámolói szerint.

Az 1406 festményt, grafikát és nyomatot Cornelius Gurlitt müncheni lakásában találták meg egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során, a képek az apjától, a nácik megbízásából dolgozó Hildebrand Gurlitt műkereskedőtől származnak. Az ügyről először a Focus hírmagazin számolt be 19 hónappal később, idén novemberben A kormányt számos szervezet, köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta az ügy titkos kezelése miatt.

A kormány a nemzetközi bírálatok hatására úgy döntött, hogy bevonja a nyilvánosságot a képek származásnak megállapítását célzó munkába, és egy szakértői csoportra bízza a kutatómunka irányítását. A gyanús eredetű képek első, 25 alkotást tartalmazó listáját a héten jelentették meg a az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.

Az eddigi vizsgálatok szerint 590 képről feltételezhető, hogy a nácik által elrabolt, elkobzott vagy kikényszerített adásvétellel, jóval áron alul megszerzett művek kategóriájába tartozik. A jövő héten az összes ilyen alkotás fő adatait és fényképét közlik a lostart.de portálon.

Az első 25 kép közül 13 valószínűleg egy drezdai zsidó ügyvéd gyűjteményéből származik, aki a harmincas években a náci üldöztetés miatt kényszerült megválni képeitől.

Winfried Bausback bajor igazságügyi miniszter a Süddeutsche Zeitung című lapban pénteken megjelent interjúban arra utalt, hogy akár a vonatkozó törvényeket is módosíthatják, hogy az elrabolt műkincsek visszakerüljenek a jogos tulajdonosokhoz. Hangsúlyozta: "nehezen lehetne elviselni", ha valaki az elévülési szabályok miatt nem kaphatna vissza egy alkotást, amelyet a nácik raboltak el családjától.

Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt például festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól. Az 1956-ban meghalt műkereskedő fiánál talált gyűjtemény értékét egymilliárd euróra becsülik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.