Kőszegen

Kezdődnek a kultúrális örökség napjai

Kőszegen nyitották meg idén a kulturális örökség napjai országos rendezvénysorozatát. Szombaton és vasárnap ötszáznál is több olyan műemlék látogatható, amelyet máskor nem láthatnak az érdeklődők.

2013.09.20 13:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Jurisics-vár dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón felidézték, hogy a közelmúltban öt újabb elemmel gazdagodott a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.

Felvételt nyert rá a tápéi gyékényszövés, a szilvalekvárfőzés szatmár-beregi hagyománya, a hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán, a csobánolás bukovinai székely betlehemes játék, valamint a kőszegi szőlőjövés ünnepe.

A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök levelét, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a kulturális örökség napjai alkalmat kínálnak arra, hogy az ismeretlen értékeknek kijáró figyelemmel és kíváncsisággal nézzünk szét magunk körül.

Szavai szerint azonban a figyelemre nem csak ezen a néhány napon van szükség, hiszen az ilyenkor megcsodált kincsek megőrzését csakis a feléjük irányuló folyamatos figyelem biztosíthatja.

Műemlékeink védelme nem önmagáért való feladat, nem a múltat, hanem a jövőt szolgálja - írta üdvözlő levelében Áder János. Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: szellemi kulturális örökségünk a nyelv, a szóbeli hagyományok, az előadóművészetek, a szokások, a kézműves hagyományok területén nyilvánul meg és alapvetően közösségi formában létezik.

Ennek a megőrzésére született meg 2003-ban a szellemi kulturális örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Szaló Péter, a Belügyminisztérium műemlékvédelemért és régészeti örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: évről évre szeptember második felében Magyarországon tízezrek kerekednek fel, hogy olyan műemlékeket látogassanak, amelyek év közben zárva vannak.

Ebben az évben a "vizek házait" állították az örökségvédelmi napok középpontjába, hogy a közösségek bemutathassák azokat a védelem alá eső építményeket, amelyek a vízellátáshoz kapcsolódnak - tette hozzá. Szavai szerint most nemcsak vízimalmokat lehet látogatni, hanem megnyílnak a tározók építményei, víztornyok, olyan vízi gépészeti remekek, amelyek a maguk nemében csodálatra méltóak és részei az emberi alkotásnak.

A megnyitó keretében átadták a kiemelkedő műemlékvédelmi és kiemelkedő régészeti örökségvédelmi munkáért adományozott díjakat és szakmai elismeréseket. Forster Gyula-díjban részesült Sedlmayr Jánosné Beck Zsuzsanna építészmérnök, Schönvisner István-díjat kapott Jerem Erzsébet régész, a történettudományok kandidátusa. Forster-emlékérmet hatan, Schönvisner-emlékérmet pedig négyen vehettek át.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.