Afganisztánban

A rézbányászat áldozata lesz egy ókori buddhista település

Versenyt futnak az idővel külföldi és afgán régészek a Kabultól ötven kilométerre délre található Mesz Ajnakban egy 4. századból származó buddhista település feltárásán, mivel egy kínai vállalkozás hamarosan rézbányászatba kezd a térségben, eltörölve a föld színéről a páratlan történelmi, kulturális emléket.

2012.11.24 19:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az MMC kínai vállalkozás 2007-ben harminc évre nyert engedélyt a terület használatára, ahol a föld mélyében feltehetőleg 11,5 millió tonna fém nyugszik. Szakértők szerint a térség a világ második legnagyobb rézlelőhelye. A szerződés megkötésének előfeltétele volt a régészeti ásatások finanszírozása, a negyedik században ugyanis buddhista vallási közösség telepedett le itt - már akkor is azért, hogy a rézbányászatból profitáljon. 

A régészek az 1960-as években bukkantak a történelmi emlékre, azóta, de különösen az utóbbi öt években több mint ezer szobrot, házakat és kolostorokat tártak fel. Ötven régész és 550 munkás vesz részt a feltárásokban, akiket az afganisztáni francia régészeti misszió (DAFA) felügyel. A kínai bányászati vállalkozás 23,5 millió eurót (6,6 milliárd forint) fektetett az ásatásokba - mondta Philippe Marquis, A DAFA igazgatója, aki az ókori Selyemút egyik jelentős pontjának nevezte a térséget. 

Mesz Ajnakban négy négyzetkilométernyi területen több kisebb falu található. Mindenütt lakóházak, Buddha-szobrok, kolostorok és más épületek kerültek felszínre, amelyek falai jó állapotban maradtak fenn. A munkálatokat 2013 végéig be kell fejezni. Akkor a negyedik századi települést számítógépes animáció segítségével "támasztják fel", miközben maguk az emlékek a bányászat megkezdése után semmivé válnak. "Sokkal jelentősebb mint Pompeji, kiterjedése még annál is nagyobb" - magyarázta a feltárások jelentőségét Roberta Marziani olasz régész. 

"Megteszünk mindent, hogy megmentsük a múlt emlékeit, de fejlesztenünk kell az ország gazdaságát is. Nincs más választásunk" - hangoztatta Moszadek Csalili afgán kulturális miniszter-helyettes. A bányászati projektmenedzser számításai szerint a rézkitermelés évente átlagos 250-275 millió eurós bevételt hoz majd az afgán államnak. Ehhez járul még hozzá több mint 780 millió euró közvetett bevétel, amely a bánya által teremtett 2-3 ezer munkahelyből és az ebből közvetve profitáló 20-25 ezer embertől származik. 

Nem várt szerencse egy ilyen lehetőség egy kivérzett ország számára, amely több mint harminc éve háborúk és zavargások színtere, és csak nyersanyagforrásainak kiaknázása segítheti a gazdasági illetve politikai változás elérésében. Egy amerikai tanulmány a közelmúltban az Afganisztán földjében rejtőző ásványi kincsek értékét 750 milliárd euróra becsülte.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.