1782 óta a könyvtárban vannak

Pázmány Péter magánkönyvtárából kerültek elő kötetek

Pázmány Péter bíboros egykori magánkönyvtárának 25 darabját azonosította be Knapp Éva irodalomtörténész az ELTE Egyetemi Könyvtárában.

_{2012.09.13 14:55MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kötetek 1782 óta a könyvtár állományában vannak, de csak az idén sikerült beazonosítani, hogy mely munkák tartozhattak Pázmány Péter szétszóródott magánkönyvtárához. A kulcs a kötetekbe bejegyzett 1637. március 19-i dátum volt, "a bíboros Cicero" halálának napja, amelyet a jezsuita könyvtárosok írhattak bele a nyomtatványokba - mondta Knapp Éva a felfedezésről tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

A kutató kiemelte: a most beazonosított kötetek révén lehetőség nyílik az egykori magánkönyvtár rekonstruálására, amely révén Pázmány Péter (1570-1637) életművéről derülhetnek ki újabb részletek, például hogy milyen "tudományos műhely" állt a tudós pap mögött.

Knapp Éva előadásában felidézte, hogy Pázmány Péter végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta könyvtárát. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a rendet, az államosított könyvtár anyagát az Egyetemi Könyvtár segédőre, Kovachich Márton György válogatta ki és szállíttatta az akkor Budán működő intézménybe. A kutató megjegyezte: a tudós nem tudhatta, hogy Pázmány Péter magánkönyvtárának darabjait is Budára küldette, mivel ezen kötetek "jeltelenek", sem ex libris-bejegyzés, sem másféle azonosító jel nem található bennük.

Legutóbb 2004-ben Mészáros Klára, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa azonosított 52 olyan kötetet, amely egykor Pázmány Péteré lehetett. A felfedezést a kutató nem publikálta és a szlovák intézmény azóta sem engedett magyar szakembereket a kötetek közelébe.

A 25 kötetben 30 mű található mintegy tízezer oldalon, valamennyi könyv XVII. századi, "kortárs" nyomtatvány - emelte ki Knapp Éva. A művekben Pázmány Péter aláhúzásai, margináliái fedezhetők fel. A kutató arról is beszélt, hogy szeptember 10-én fejeződött be a kötetek restaurálása, ennek során a kötések tábláit is megbontották, és számos ritkaság került elő. Ilyen például Pázmány Isteni igazságra vezérlő kalaúz című művének első, 1627-es kiadásának néhány lapja.

Kiemelkedő jelentőségő Wofgang Lazius 1556-ból származó fametszetes Magyarország térkép-töredéke, amelyen az akkori helynevek is pontosan szerepelnek - mondta az MTI-nek a kutató. Ez a dokumentum egyetlen teljes példányban létezik, ezt Bázelben őrzik, de az Országos Széchényi Könyvtárban is találhatók töredékek. A mostani felfedezés azokat is kiegészíti. Szintén a táblákból került elő II. Rudolf rendelete, amely járványügyi előírásokat tartalmaz, ebből ez az egyetlen példány Magyarországon.

Szögi László, az intézmény főigazgatója a felfedezést a magyar könyvtártörtént "szép pillanatának, szenzációnak" nevezte. Szólt arról, hogy az Egyetemi Könyvtár gazdag régi könyv- és kéziratgyűjteménnyel rendelkezik, a XV. századtól a XVIII. század végéig keletkezett kiadványokból mintegy 60 ezer kötetet őriznek, köztük több világviszonylatban egyedülálló kiadványt. A főigazgató szerint az intézmény feladata nemcsak a modern könyvtári szolgáltatás, hanem a magyar kulturális örökséghez tartozó gyűjtemény feldolgozása, restaurálása, digitalizálása, valamint elektronikus katalógusokba rendezése. A XVIII. század előtt keletkezett kötetek már külön raktárba kerültek, megtörtént a restaurálásuk is.

A kulturális örökség napjai alkalmából szombaton öt vezetést tartanak, a most előkerült ritkaságokat is érintő sétákból négy a nagyközönség számára is nyitva áll. Ősszel átfogó Pázmány Péter-kiállítás nyílik az intézményben az életműhöz méltó, éppen felújítás alatt álló díszteremben a bíboros halálának 375. évfordulója alkalmából.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter