Népeket összekötő zene

Szuperkoncerttel ünnepelték a dzsessz világnapját

Az ENSZ New York-i székházában világsztárok részvételével tartott "szuperkoncerttel" ünnepelte a dzsesszt a nemzetközi közösség hétfőn, április 30-án, azon a napon, amelyet a műfaj világnapjává nyilvánított az UNESCO; a megszólalók a világ legbefogadóbb, népeket összekötő zenéjeként méltatták a dzsesszt.

2012.05.01 20:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az interneten  élőben közvetített "all-star" koncerten a műfaj olyan óriásai léptek fel, mint Herbie Hancock, Tony Bennett, Romero Lubambo, Wynton Marsalis, Esperanza Spalding és Dianne Reeves, de képviseltették magukat más műfajok nagyjai is, így Stevie Wonder, Chaka Khan, Angélique Kidjo, Dee Dee Bridgewater, vagy éppen Lang Lang zongoraművész. A műsorvezetést olyan hollywoodi sztárok vállalták, mint Morgan Freeman, Robert de Niro, Michael Douglas és Quincy Jones.
   
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO ez évtől nyilvánította április 30-át a dzsessz világnapjává abból a megfontolásból, hogy bár a műfaj Amerikában született, gyökerei Afrikába nyúlnak, de sok európai hatást is magába olvasztott, Ázsiában és Ausztráliában is százmilliók rajonganak érte, így a dzsessz "népeket összekötő világzene". "A dzsessz ledönti a korlátokat, és megteremti a lehetőséget a kölcsönös megértésre és toleranciára, jelképe a szabad kibontakozásnak" - áll az indoklásban.
   
"A dzsessz a szabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság kifejeződése. Tükrözi a világ sokszínűségét, könnyedén lebontja a határokat és egyesíti az embereket" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója pénteken Párizsban, ahol a Herbie Hancock vezette Thelonius Monk Jazzintézettel közösen szervezett rendezvényekkel vette kezdetét a jazz világnapjához kapcsolódó, a világ több mint 100 országában zajló eseménysorozat. Az ENSZ-főtisztviselő szerint a dzsessz a szabadság nyelve, amelyet minden kultúrában megértenek; "rajta keresztül szólaltak meg szenvedélyes hangok az elnyomás minden formája ellen".
   
A dzsessz az egyetlen igazán őshonos amerikai művészeti forma, ez a mi "klasszikus" zenénk - jelentette ki New Yorkban Quincy Jones, aki szerint a műfaj az amerikai zene szívét és lelkét jelenti, ezért nem szabad engedni, hogy feledésbe merüljön. Herbie Hancock szerint nem lehet letagadni a dzsessz gyökereit: a műfaj "a rabszolgaságra adott pozitív és kreatív válaszból született". A dzsessz nemzetközi ünneplését Hancock egyfajta veszteségnek nevezte Amerika számára, ugyanis az UNESCO ezzel azt nyilvánította ki, hogy a dzsessz nem csak Amerikáé. "A különböző országokból jött nagy művészeknek köszönhetően be tudjuk mutatni a globalizáció pozitív aspektusait" - hangsúlyozta Hancock.
   
Az Egyesült Államokban amúgy a dzsessz bölcsőjében, a nevezetes New Orleans-i Congo Square-en hétfőn napfelkeltekor ugyancsak a műfaj vezető sztárjainak, köztük Herbie Hancocknak a részvételével tartott koncerttel vette kezdetét a dzsessz ünneplése, azon a francia negyedhez közeli téren, ahol hajdan a rabszolgák vasárnaponként összegyűltek zenélni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.