Théodore Rousseau francia festő

200 éve született a Gesztenyés út mestere

Kétszáz éve, 1812. április 15-én született Théodore Rousseau francai festő, a barbizoni iskola egyik alapítója.

2012.04.15 14:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gazdag párizsi polgárcsaládból származott, és apja azt remélte, fia is az üzleti világban fog boldogulni. Amikor fia közölte vele, hogy a festészetet akarja hivatásának választani, nem fogadta jó szívvel a döntést. Később megenyhült és őszinte csodálója lett fia képeinek, sőt támasza is a konzervatív Szalonnal vívott harcában. A Francia Akadémia irányítása alatt megrendezett évenkénti kiállítások zsűrije ugyanis 1848-ig sorra visszautasította Rousseau képeit, mert az akadémikus vonal többségben lévő hívei elvetették az új törekvéseket, amelyek szakítottak a táj színpadi kulisszaszerű megjelenítésével.

Rousseau a "belső száműzetésben" eltöltött évek alatt festette legszebb képeit, mint például a legendás Gesztenyés utat. A festő 1848 után Barbizonba költözött, ahol élete hátralevő két évtizedét töltötte. Ekkor érte el művészetének csúcsát, képeiért komolyabb összegeket is fizettek, bár ez az összeg csak töredéke volt annak, amelyért a gyűjtők halála után hozzájutottak festményeihez.

Rousseau tájképfestészetére a romantika panteisztikus világérzése hatott, bár a realista tájábrázolás egyik legnagyobb hatású úttörőjeként tartják nyilván. A művész maga is úgy nyilatkozott, hogy aki a természet csendjében él, az a világ közepévé válik.

A fontainebleau-i erdő, Barbizon és Rousseau művészete hasonlóan gondolkodású tájképfestőket vonzott, bár a Rousseau köré szerveződő művészek soha nem alkottak szoros értelemben vett csoportot vagy művésztelepet. Másodikként barátja, a spanyol-angol származású Narcisso Virgilio Diaz de la Pena érkezett a barbizoni tájra, majd csatlakozott hozzájuk Charles-Francois Daubigny, Jules Dupré, Constant Troyon, 1849-ben Jean-Francois Millet és gyakran meglátogatta őket Jean-Baptiste Camille Corot és Gustave Courbet is.

Rousseau képeinek ereje a természetességben rejlik. Gyakran ábrázolt tájat, erdőt, ligeteket intim részletességgel, az érzelemtől és az egyszerűségtől áthatva. Sűrű erdői, sziklái, mocsarai többnyire déli vagy esti fényben ragyognak, embert csak elvétve látni képein. Baudelaire Rousseau képeit csodálva írta a mesterről: "szüntelenül az Ideál felé vonzódó naturalista". Rousseau sok időt töltött festményinek finomításával, úgyhogy valójában nagyon kevés festményét tekintette befejezettnek.

Az 1853-as párizsi világkiállításon húsz év alatt festett valamennyi képét igyekezett kiállítani és végre komoly sikert aratott. Egy 1861-ben tartott festményaukciója azonban kudarcba fulladt, s a "vereség" csak a kezdete volt szerencsétlenségei sorozatának. Feleségének elméje elborult, anyagi helyzete megnehezült és egyik családtagjának öngyilkossága is kétségbe ejtette. 1863-ban, amikor az Alpokban a Mont Blancról készített vázlatokat, tüdőgyulladást kapott, hazatérése után álmatlanságban szenvedett, szervezete legyengült.

Bár megválasztották az 1867-es világkiállítás képzőművészeti zsűrije elnökének, Rousseau úgy vélte, hogy a jelentősebb kitüntetéseket és kinevezéseket megtagadták tőle. Még a neki ítélt Becsületrend sem jelentett számára vigasztalást, a kudarcok megviselték, hamarosan agyvérzést kapott és jobb keze megbénult. Az év telét már nem élte túl, legjobb barátja, Jean-Francois Millet jelenlétében halt meg 1867. december 22-én. Legtöbb képét a Louvre és a hágai Mesdag Múzeum őrzi.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.