Guillotin megmutatta, hova tart a fej

220 éve lájkolták a nyaktilót a franciák

"Az én gépezetemmel, uraim, egy pillanat alatt úgy lecsapom a fejüket, hogy még fájdalmat sem éreznek" - e szavakkal emelkedett szólásra 1789. október 10-én a frissen összeült francia alkotmányozó nemzetgyűlésnek a halálbüntetésről tartott ülésén egy orvos, Joseph-Ignace Guillotin.

2012.03.23 14:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Javaslatát gúnykacaj fogadta, egyik leghevesebb ellenzője éppen Robespierre volt. Az idők azonban gyorsan változtak, és a nemzetgyűlés 220 éve, 1792. március 25-én törvénybe iktatta, hogy a halálos ítéletek végrehajtási eszköze Franciaországban a nyaktiló, azaz a guillotine lesz. 

A közhiedelemmel ellentétben a derék francia doktor a nyaktilónak csak a keresztapja volt. Hasonló elven működő szerkezetet már az ókorban is használtak, a középkori Skóciában és Angliában nemesi születésű elítélteket végeztek ki vele, de ismerték Németországban és Szicíliában is.

A középkori Európában a legváltozatosabb kivégzési módszerek voltak használatosak a megégetéstől a felnégyelésen át a kerékbetörésig, amelyek mind iszonyatos szenvedést okoztak az elítélteknek. (Franciaországban XVI. Lajos néhány évvel a forradalom kitörése előtt be is tiltotta a kerékbetörést.) A párizsi nemzetgyűlés 1791-ben tárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy a halálos ítéleteket lefejezéssel kell végrehajtani. A hóhér azonban alig győzte a munkát, ráadásul a pallos csapása nem mindig talált célba.

A Guillotin által javasolt gépezet eszméje egyre népszerűbbé vált, hiszen nemcsak humánusnak, fájdalommentesnek hirdették, de megfelelt az egyenlőség eszméjének is, mivel korra, nemre és gazdagságra való tekintet nélkül osztotta a halált. A nyaktiló elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hárfakészítőt és Charles-Henri Sasson párizsi főhóhért bízták meg.

A német mesterember 960 frank fejében szerkesztette meg az első berendezést, és az övé lett annak a bőrzsáknak az ára is, amelybe az elválasztott fej került. A prototípust előbb állatokon, majd holttesteken próbálták ki teljes sikerrel. (A szerkezetet kezdetben Louisette-nek hívták, a guillotine elnevezés gúnydalok nyomán terjedt el; a doktor nevéhez - amelynek utolsó szótagját -ten-nek ejtik - vélhetőleg rímelési okokból ragasztották az "e" betűt, így a kivégzési szerszám utolsó szótagjának kiejtése -tin lett.)

A nemzetgyűlés 1792. március 25-án hozta meg a törvényt, hogy a kivégzéseket ezentúl nyaktilóval kell végrehajtani. A guillotine-t április 4-én állították fel a párizsi Greve (ma: Chatelet) téren. Az emelvényen álló nyaktilóhoz 24 lépcsőfok vezetett fel.

A két függőleges gerendaoszlopot fent egy keresztgerenda tartotta össze, a függőleges gerendák bevágásában mozgott fel-alá a ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd. Az elítéltet a két oszlop közti deszkához kötözték, majd fejét egy kerek nyílásba szorították, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.

Az első kivégzést 1792. április 25-én egy rablógyilkoson hajtották végre, őt a forradalom alatt híres és közrendű elítéltek hosszú sora követte. 1792 és 1795 között becslések szerint 15 ezer embert fejeztek így le Franciaországban.

A kivégzések valóságos népünnepélyeknek számítottak, néha programot is nyomtattak a "fellépők" névsorával, időnként verekedések törtek ki a legjobb helyekért. Maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy saját bőrén tapasztalja meg a nyaktiló humánus mivoltát, de a közhiedelemmel ellentétben mégsem "veszítette el a fejét": Robespierre bukása megmentette a rá is kimondott halálos ítélet végrehajtásától, és hetvenhat évesen, természetes okokból halt meg.

A francia argóban "Az özvegy"-ként emlegetett szerkezet jócskán túlélte névadóját. Franciaországban az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, a nyaktiló utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy gyerekgyilkos nyakára.

A nyaktilót az évszázadok során használták Belgiumban, Görögországban, Svédországban és Németországban, fontolgatták a bevezetését az Egyesült Államokban is, de ott végül a villamosszék mellett döntöttek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.