A Széchenyi Fürdő besegít

Alapcsőletétel az Állatkertben - termálvízzel fűtenek

Három fővárosi szervezet együttműködésével valósulhat meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben egy olyan beruházás, amely az eddig elveszett energia hasznosításával közpénzt takarít meg.

2011.09.15 16:28ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 395 millió forint összköltségű fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósul meg.

Megújuló energiát hasznosít a Budapesti Állatkert

Alapkőletétel helyett „alapcsőletételt” tartottak csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ezzel az ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét az a munka, amelynek eredményeképpen a városligeti intézmény fűtését jelentős részben a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével fogják megoldani. 2009-ben az Állatkert, valamint a Budapest Gyógyfürdői Zrt. megállapodást kötött a Széchenyi Gyógyfürdő termálvize hulladékhőjének hasznosításáról, az év tavaszán a FŐTÁV Zrt. is csatlakozott a projekthez. A BGYH vállalta, hogy a medencéi kifolyó vizeiben lévő termálenergiát ingyenesen biztosítja, az egyéb energiát pedig hosszú távon jelentős kedvezménnyel értékesíti az Állatkert számára. A FŐTÁV Zrt. partnerré válásával műszaki koncepció készült a megvalósítandó távfűtési rendszerek kialakítására . Maga az „alapcső” a kiépítendő hőszigetelt távvezeték első, 12 méteres darabja, amelyet a Bivalyház szomszédságában egy előre kiásott munkaárokba fektettek le. Az „alapcső” mellé egy 40 cm hosszú, 15 cm átmérőjű rozsdamentes acélhenger került, amelyet egy külön erre a célra készített rövid csőben helyeztek el, majd a csövet hermetikusan lezárták. A hengerben – mint afféle időkapszulában – a beruházás rövid leírását, a teljes tervdokumentációt (digitális formában), valamint aktuális állatkerti és fővárosi kiadványokat, és természetesen forgalomban lévő pénzérméket helyeztek el.

Az „alapcsőletételen” részt vett és beszédet mondott Hutiray Gyula, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója, Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei ZRt. vezérigazgatója, Fekete Csaba, a Fővárosi Távhőszolgáltató ZRt. vezérigazgatója, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója is.

Koksztól a geotermikus energiáig

Az Állatkert létesítményeinek fűtése a történelmi múltban koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás viszonylag magasnak mondható, mivel a fűtési szezon az Állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot.

Vízilovak termálvízben

Az Állatkert és a szomszédos Széchenyi Fürdő között már korábban is épült egy csővezeték, ezen azonban nem a termálvíz hőjét a hőcserélőn át közvetítő víz, hanem maga a hévíz folyik át az Állatkerti körút alatt, éspedig a vízilovak medencéjéhez. Természetesen a vízilovak nincsenek állandóan termálvízben, de – főként a hidegebb időszakban – ebből is szoktak engedni az állatok medencéjébe. A hévizet az állatok mindig hideg vízzel keverve kapják.

A termálvizet szolgáltató II-es számú (Szent Istvánról elnevezett), 1937 óta üzemelő artézi kút ugyanis 77 °C-os vizet ad, amely ugyan valamelyest hűl, amíg a vízilovak medencéjéhez ér, de még így is túl forró lenne az állatok számára.

A Széchenyi Fürdő termálvizének közismert gyógyhatása nemcsak a hévíz hőfokára, hanem a benne oldott ásványi anyagokra is visszavezethető. Ezt a gyógyító hatást az állatkerti vízilovak is érzik, hiszen közmondásosan egészségesek, mi több, hosszú időn keresztül a budapesti volt a világ legjobban szaporodó állatkerti víziló tenyészete.

Az Intézmény több éve foglalkozik energiaellátásának korszerűsítésével, a felhasznált energia költségeinek csökkentésével. E modernizáció jegyében a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszerű, kondenzációs gázkazánokra cserélték, illetve modernizálták a fűtési rendszerek vezérlését is.

A most megvalósításra kerülő, termálvíz alapú fűtési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével biztosítanák az állatkerti létesítmények fűtését. A beruházás részeként a Fürdő területén egy hőcserélő kerül kiépítésre. Innen indul majd ki az a szigetelt távhővezeték, amely a Fürdőben lévő hőcserélőt az Állatkert régi Elefántházának alagsorában kiépítésre kerülő hőközponttal összekapcsolja.

Mivel a szükséges belső léghőmérséklet biztosításának energiaigénye a külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével az alapvető, folyamatos fűtést biztosítják majd, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzemű kazánok, amelyek tartalékként továbbra is megmaradnak. Az együttműködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen előnyös. A beruházás elkészültével az Állatkert hőenergia igényeinek nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az időjárás alakulásától függően – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet.

A BGYH megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának nagyobbik részét és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.

A FŐTÁV hosszú távon fenntartható energia-ellátó és hasznosító profilja erősödik. A csökkentett karbon-kibocsátás nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben kvóta egységeket takarít meg a cég.

A Fővárosi Állat- és Növénykert termálvízzel történő hőellátását biztosító rendszer kiépítése az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A projekt tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyből 237 millió forintnyi (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész és 118 millió forintnyi forrást pedig a Fővárosi Önkormányzat biztosít.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.