2022 végéig bezárja

Földindulás Berlinben a kormány "atomhatározata" miatt

Politikai földcsuszamlást váltott ki Berlinben a Merkel-kormány hétfő hajnali határozata arról, hogy Németország legkésőbb 2022 végéig bezárja atomerőműveit.

2011.05.30 16:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A konzervatív-liberális koalíció pártjai magasztalták a határozatban foglaltakat, azt állítva, hogy a kormány az atomenergia alkalmazásáról való lemondás legszakszerűbb és egyben legésszerűbb útját választotta. A két legerősebb ellenzéki párt, az SPD és a Zöldek pártja fenntartásait hangoztatta, jelezve, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kormány álláspontjának támogatására.

Az energetikai konszernek ezzel szemben bírálták és elsietettnek nevezték az atomerőművek elhatározott bezárását, és hasonlóan foglaltak állást a legnagyobb ipari szervezetek vezetői is.

AZ RWE konszern bejelentette, hogy jogi úton kívánja megtámadni a határozatot .

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet felelőtlenül későinek nevezte az atomerőművek végleges bezárására vonatkozó 2020-as időpontot, és azt javasolta, hogy az erőműveket már 2015-ben zárják be. A kormány hajnali határozata szerint a 17 németországi erőmű többségét már 2021 végéig bezárják. Egyfajta biztonsági tartalékként azonban a három legkorszerűbb atomerőmű 2022 végéig működhet, felkészülve arra az esetre, ha az energiafordulat, azaz elsősorban a megújuló energiákra való áttérés valamilyen okból nem az előirányzatnak megfelelően halad. A koalíciós határozat tartalmazza azt is, hogy a március közepén átmenetileg lekapcsolt hét erőművet, valamint a már évekkel korábban leállított krümmelit nem indítják újra.

Egyfajta biztonsági tartalékot azonban a kormány ezen a téren is képzett, lehetővé téve, hogy a nyolc közül legkevesebb egy erőmű úgynevezett "stand by" funkcióban maradjon arra az esetre, ha probléma merülne fel az áramellátásban.

A kormány nem törölte el az erőműveket működtető négy legnagyobb energetikai konszernre kivetett fűtőelem-adót. Ettől korábban azt remélte, hogy évente mintegy 2,3 milliárd euró folyhat be az államkasszába, az összeg azonban az említett nyolc erőmű lekapcsolása miatt jóval alacsonyabb, mintegy 1,3 milliárd euró lesz.


Hétfő délutáni sajtóértekezletén Merkel kancellár történelmi irányváltásról beszélt. Elismerte, hogy a gyors irányváltást a fukusimai atomkatasztrófa tette szükségessé, arról azonban nem tett említést, hogy az általa vezetett koalíció néhány hónappal korábban még az atomerőművek működési idejének jelentős meghosszabbításáról döntött.

Merkel az energiapolitikai fordulatot szükségesnek nevezte, kiemelve, hogy a legfejlettebb ipari országok közül Németország elsőként szánta el magát az atomenergia alkalmazásáról való fokozatos lemondásra.

Terve szerint a megújuló energiaforrások részesedését a jelenlegi 17 százalékról legkevesebb 35 százalékra akarják emelni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.