10-12 millió "kérdőjel"

Fejtörést okoz Európának a romák kérdése

Az utóbbi hetek zajos szópárbajai ráirányították a figyelmet a teljes jogú európai polgárokká vált 10-12 millió roma létkörülményeire.

_{2010.09.24 10:04MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A jogi csűrés-csavaráson túl, hogy törvényes-e vagy sem a kelet-európai romák kitoloncolása Franciaországból, marad a kulcskérdés: hogyan lehet biztosítani a cigányok beilleszkedését abba az Európába, amely eddig legjobb esetben nem vett tudomást róluk, vagy ami rosszabb, kirekesztette őket - írta a Le Figaro című francia napilap, amely szerint a szegény és származási országukban hátrányos megkülönböztetésnek kitett romák az Európai Unió egészének jelentenek kihívást.

A "problematika" nem új keletű. A roma közösség kétharmada Kelet-Európából származik, és az Európai Bizottság már az ezredfordulótól, a keleti bővítés kirajzolódásától kezdve elismerte, hogy a romák "veszélyt jelentenek Európa társadalmi kohéziójára".

Az intézményi tudatra ébredés azonban nem járt együtt azzal, hogy tartós megoldásokat találjanak - mutatott rá napjaink egyik vezető jobboldali, illetve jobbközép nézeteket valló francia napilapja.

A szerző, Arielle Thédrel emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus idején többé-kevésbé asszimilálódott kelet-európai cigányság fizette meg leginkább az 1990-es évek gazdasági átalakulásának társadalmi árát. Mihelyt európai utazásra feljogosító útlevélhez jutottak, a szegény és hátrányosan megkülönböztetett romák felkerekedtek a nyugati Eldorádóba, olykor - a szervezett koldulásból, a prostitúcióból vagy éppen a zsebtolvajlásból megtollasodott - bűnözői hálózatok segítségével.

2004-től magyar, cseh és szlovák cigányok bolyongtak Európában, de nem különösebben beszélt erről senki, mígnem 2007-ben Románia és Bulgária is belépett az unióba. Utóbbi két országban él Európa legnépesebb és egyben a legnagyobb nyomorban tengődő roma kisebbsége: Romániában több mint kétmillión, Bulgáriában pedig mintegy 800 ezren.

Brüsszel nyomása alatt Románia tett is intézkedéseket a romák sorsának javítására, de persze az erőfeszítések jelentősen lanyhultak az uniós tagság kezdetétől. A 2007-2013-as időszakra Románia számára elkülönített uniós pénzből, azaz 20 milliárd euróból, eddig 85 milliót használt fel Bukarest 26 integrációs projektre - emelte ki a szerző.

Franciaország azt veti Románia szemére, hogy a személyek szabad mozgásának elve mögé bújva elhárítja önnön felelősségét. Bukarest viszont kétségbe vonja, hogy valóban akkora biztonsági veszélyt jelentenek-e a romák, mint azt a francia kormány állítja, a kitoloncolásokat igazolandó. Bár a romákhoz kapcsolódó bűnözés marginálisnak tűnik, mindenesetre nagyon látható és alkalmas arra, hogy mindenféle populisták bűnbakká kiáltsák ki a cigányokat.

A Le Figaro szerint ez történt Magyarországon vagy éppen Csehországban, ahol szélsőjobboldali pártok vesszőparipájukká tették "a beilleszkedni képtelenek átnevelését".

Az Európai Bizottság 17,5 milliárd eurót különített el a romák javára.

Szakértői csoportot hozott létre annak elemzésére, hogy a rendelkezésre álló forrásokat miért nem használják fel a tagállamok. Románia és a 600 ezres roma közösségnek otthont adó Magyarország azt javasolja, hogy hozzanak létre európai ügynökséget a cigányok problémáinak kezelésére. Bár az integrációs kötelezettség elsődlegesen a származási országokra vonatkozik, a cigányok sorsa Brüsszelen is múlni fog.

A dpa német hírügynökség belgrádi keltezésű háttéranyaga szerint hozzávetőleg ötmillió cigány él Közép- és Dél-Európában, és lélekszámuk erősen növekvő tendenciát mutat. Ők a szegények legszegényebbjei, és reményük sincs szánalmas helyzetük javulására.

A harmadik világ nyomornegyedeihez hasonló gettókban élnek, jellemző a munkanélküliség és az írástudatlanság, koldulás és hulladékgyűjtögetés, olykor prostitúció és drogkereskedelem tölti ki mindennapjaikat. Öt évvel ezelőtt Szófiában a térség tizenegy országának, köztük Magyarországnak a miniszterelnöke aláírta a romák társadalmi és gazdasági beilleszkedésének gyorsítását célzó Roma Integrációs Évtized Programot (2005-2015).

"A romákon kívül mindenki hasznot húzott belőle. Nekünk csak morzsák jutottak" - mondta lemondóan Dragoljub Ackovic, a belgrádi Roma Múzeum igazgatója.

Zivojin Mitrovic, a szerbiai Roma Tanács tagja is sajnálkozott, mondván a stratégiák papíron maradtak, senki nem foglalkozott megvalósításukkal. A tények megrendítőek. Országtól függően a romák 25-80 százaléka analfabéta. Magyarországon a cigányok várható élettartama 10-15 évvel alacsonyabb, mint a népesség többi részéé. Szerbiában minden száz romából csak egy idősebb 60 évnél, a várható élettartam 40 év körül mozog. Sokuknak nincs személyazonosító irata, azaz a hatóságok számára nem is léteznek, az egészségügyi és oktatási intézmények gyakran elérhetetlenek számukra. Bulgáriában a cigányok 90 százaléka munkanélküli.

Az elutasítás és gyűlölet, amely a többségi lakosság részéről éri a romákat, gyakran vak erőszakot szül.

Magyarországon az utóbbi évek támadásaiban hat cigányt, köztük egy ötéves gyereket öltek meg, s még Szlovéniában is, ahol a kis lélekszámú cigányság viszonylag sikeresen beilleszkedett a társadalomba, évekkel ezelőtt egy egész falu akart meglincselni egy roma családot. Szerbiában fajgyűlölők és szélsőjobboldaliak Molotov-koktélokat szoktak hajigálni nyomorúságos cigányviskókra.

Minden szakértő egyetért abban, hogy a katasztrofális helyzetet csak az oktatás révén lehet javítani. Csakhogy hiányzik a pénz a jól átgondolt stratégiák megvalósításához. Emellett a cigányoknak általában nincs képviselőjük az önkormányzatokban, és magán a népcsoporton belül sincs meg a szükséges szolidaritás.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter