Árulkodó vagy szerencsétlen kijelentések

A biztosjelöltek kemény, de tisztességes faggatását ígéri az EP-elnök

Keményen és alaposan, de tisztességesen fogják faggatni az EU-biztosjelölteket az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban - ígérte Jerzy Buzek EP-elnök a hétfőn kezdődő meghallgatás sorozat előtt.

2010.01.10 11:47MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az unió legfőbb végrehajtó testületének számító Európai Bizottság összetételét már régen meg kellett volna újítani, hiszen a tavaly júniusban tartott EP-választások után is hivatalban maradt régi bizottság mandátuma október végén lejárt, azóta csupán ügyvezető jelleggel működik. Az már korábban eldőlt, hogy az új testületet is a portugál José Manuel Barroso vezeti majd további öt évig, de - a Lisszaboni Szerződés hatályba léptetésének tavalyi csúszása miatt - a 26 további tagállam egy-egy biztosjelöltjéből összeálló csapatról csak idén január 26-án tervezik a parlamenti szavazást.

E szavazás előtt, január 11. és 15. között, valamint 18-19-én mind a 26 jelölt három órás meghallgatáson jelenik meg a számára kijelölt tárca ügyeiben illetékes parlamenti szakbizottság(ok) előtt, majd e bizottságok véleményt alkotnak a jelöltekről. A magyar Andor Lászlót, akinek a foglalkoztatás- és szociálpolitikai tárcát szánja Barroso, szerda délután hallgatja meg az e témakörrel foglalkozó EP-bizottság.

Az első, hétfői meghallgatási napon kiemelt figyelem övezi a brit Catherine Ashton bárónőnek, az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a meghallgatását, aki a tagállami kormányfőktől kapott ezen megbízatása mellett a Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság alelnöki posztjának is a várományosa, és ebben a minőségében neki is állnia kell a sarat a parlamenti meghallgatáson.

Sokan kételyeket táplálnak vele szemben, mert eddig nem szerzett érdemleges külpolitikai tapasztalatot. A képviselők az eddigieknél világosabb válaszokat várnak tőle számos szakkérdésben, és arra is kíváncsiak, miként képzeli el az új, több ezer fős uniós külügyi apparátus létrehozását. A francia Michel Barnier-re, akinek a tervek szerint az uniós belső piac szabadságán és szabályain kell majd őrködnie, számos brit EU-képviselő feni a fogát, hiszen a Nicolas Sarkozy államfőhöz szorosan kötődő politikus illetékességébe tartozik majd a pénzügyi piacok felügyelete is, ami ellen a britek kézzel-lábbal kapálóznak. Az energiaügyi biztosnak kiszemelt német Günther Oettingerrel szemben néhányan felhozzák, hogy túlságosan pártolja az atomenergiát, és baden-württembergi tartományi kormányfőként akadályozta a szélenergia kiterjedtebb hasznosítását.

Emellett arra is emlékeznek, hogy stuttgarti hivatali elődjét, Hans Filbingert 2007-ben - gyászszertartásán - a náci rezsimmel szembeni ellenállóként méltatta, holott az illető egykor a náci párt tagja volt. Árulkodó vagy szerencsétlen kijelentések okozták már EU-biztosjelölt bukását. Az igazságügyi tárca élére javasolt olasz Rocco Buttiglione 2004-ben olyan támadó kijelentést tett a parlamenti bizottság előtt a homoszexuálisokról, hogy Róma kénytelen volt visszavonni jelöltségét.

z EP egyenként nem vétózhat meg biztosjelölteket, de az Európai Bizottság egészéről szavaznia kell. Hogy biztosítsák a parlament egyetértését, 2004-ben arra is volt példa, hogy a tárcák eredetileg javasolt elosztásán változtattak, így lett például Kovács Lászlóból energiaügyi biztos helyett adó- és vámügyi biztos.

Az új tagországok biztosjelöltjei közül minden bizonnyal kemény kérdéseket kap majd a bolgár Rumjana Zseleva, akinek a humanitárius segélyezés portfólióját szánja Barroso. Zseleva tavaly nyáron lett hazája külügyminisztere, és nála is többen hiányolják a szakmai tapasztalatokat. Ennél is aggasztóbbak azonban azok a híresztelések, miszerint férje bűnözői körökkel volt üzleti kapcsolatban. Ebben az ügyben mindenképpen tisztáznia kell a helyzetet. Legvehemensebb faggatójának Eva Joly francia zöldpárti EP-képviselőnő ígérkezik, aki korábban bírónőként az Elf Aquitaine olajkonszern pénzügyi botrányának vizsgálatakor vált ismertté.

Brüsszeli médiakörök feltételezése szerint a bővítési biztosnak szánt cseh Stefan Füle, valamint a magyar Andor László is számíthat arra, hogy kérdéseket kap majd azzal kapcsolatban, mennyire állt közel a korábbi kommunista rendszerhez.

Joseph Daul, az EP legnagyobb frakciójának, a jobbközép néppártiaknak a vezetője előzetesen úgy nyilatkozott a meghallgatásokról, hogy a néppárti képviselők igyekeznek alaposan utánajárni a jelölt európai elkötelezettségének és szakmai alkalmasságának, de nem kívánnak boszorkányüldözést folytatni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.