Sarkozy válságkezelő politikája ellen tiltakoztak

Több mint egymillióan sztrájkoltak Franciaországban

Több mint egymillióan sztrájkoltak, és a szakszervezetek adatai szerint 1,5 millióan vonultak utcára kétszáz településen csütörtökön Franciaországban, hogy így tiltakozzanak Nicolas Sarkozy államfő válságkezelő gazdaságpolitikája ellen.

_{2009.01.29 18:39MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A pénzügyi és gazdasági válság nyomán sorozatosan bejelentett létszámleépítések és a munkanélküliség emelkedése ellen tiltakozó valamennyi francia szakszervezet felhívására a hivatalos adatok szerint a közszférában dolgozó 5 millió munkavállaló negyede nem vette fel a munkát, és a magánszektorban, nevezetesen az autógyártásban és a pénzintézeteknél is tízezrek döntöttek a sztrájk mellett.

A tiltakozók elsősorban azt kifogásolják, hogy míg a kormány több százmilliárd eurós tőkeinjekciót jelentett be a bankszektor és a gazdaság élénkítésére, addig a munkahelyek megvédésére, a vásárlóerő megtartására azaz a fogyasztás növelésére nem születtek intézkedések. A szakszervezetek számításai szerint a tüntetéseken 1,5 millióan, a rendőrség szerint legalább 700 ezren vettek részt országszerte.

A legnagyobb megmozdulásra Párizsban került sor, ahol a rendőrség 65 ezer tüntetőről számolt be. Francois Chéreque, a második legnagyobb szakszervezet, a CFDT vezetője szerint húsz éve nem volt ekkora jellegű szociális megmozdulás Franciaországban. Bernard Thibault, a CGT, a legjelentősebb szakszervezet főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltakozó nap nem "pillanatnyi dühkitörés" volt, és lesz még folytatása.

A fővárosi megmozdulást megelőzően kétszáz településen rendeztek a szakszervezetek felvonulásokat. Párizsban a felvonuló tömegben ott voltak az ellenzéki baloldali pártok vezetői is. Martin Aubry, a Szocialista Párt (PS) közelmúltban megválasztott főtitkára úgy vélte, hogy az ellenzéknek a tiltakozók mellett van a helye, akik megelégelték, hogy a kormány nem ad kielégítő válaszokat a válságra.

"Olyan elnökünk van, aki politikájával recesszióba vitte az országot, már a pénzügyi válság előtt" - hangoztatta a főtitkár.

- A sztrájk nem válasz a krízisre - ismételte Eric Woerth költségvetési miniszter az államfő által már korábban hangoztatott véleményt.

Sarkozy - aki minden csütörtöki programját lemondta - előre jelezte, hogy figyelemmel fogja kísérni a sztrájkolók és a tiltakozók üzeneteit, de azt kizárta, hogy lemondana azokról a reformokról, amelyek ígéretével a franciák többsége köztársasági elnökké választotta.

Az oktatás mellett, ahol átlagosan a tanárok fele nem tartotta meg óráit, a sztrájk által leginkább érintett szektor a tömeg-, a vasúti és a légi közlekedés volt. Bár voltak jelentős fennakadások, az előjelzett kaotikus helyzet nem következett be, s az ország nem bénult le, mivel a szolgáltatók és a lakosság is felkészült az általános sztrájknapra.

Sokan egyszerűen szabadnapot vettek ki és otthon maradtak. Erre utalt a hétvégékre emlékeztető járműforgalom a nagyvárosokban. A vasutasok negyven százaléka sztrájkolt, melynek következtében a regionális és a Párizs környékén közlekedő vonatoknak csak 35 százaléka indult el, a szuperexpresszeknek (TGV) kétharmada közlekedett, a nemzetközi járatokat viszont nem érintette a munkabeszüntetés. A párizsi metró járatsűrűsége az átlagoshoz képest 75 százalékos volt, a buszok 85 százaléka közlekedett, de volt olyan város, mint például Marseille, ahol teljesen leállt a tömegközlekedés.

A párizsi Orly repülőtéren - ahol a járatok 35 százalékát törölték - átlagosan egyórás, a Roissy CGD-ról pedig félórás késéssel indultak a repülőgépek. A felszállást azonban a párás idő is nehezítette délelőtt Párizsban. A tengerentúlra induló járatok esetében azonban nem voltak fennakadások.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter