Ukrán válság

Brit jelentés: Oroszország a Nyugat elleni hadviselés új módszereit teszteli

A közösségi média, a rádiók és a tömeges sms-küldések révén Vlagyimir Putyin elnök propagandában való jártasságát is a lakosság véleményének befolyásolását célzó fegyverré alakították.

2016.08.10 12:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Oroszország a Nyugat elleni új hadviselés módszereit teszteli az ukrajnai válságban egy szerdán kiszivárgott brit katonai jelentés szerint.

A The Times című lap által ismertetett dokumentumban az áll, hogy Oroszország fejleszti a harckocsikat, tüzérséget és más nehézfegyvereket az ellenség rádiójeleinek megzavarására és a drónok feleslegessé tételére alkalmazott kifinomult elektronikus hadviseléssel kombináló képességeit. A közösségi média, a rádiók és a tömeges sms-küldések révén Vlagyimir Putyin elnök propagandában való jártasságát is a lakosság véleményének befolyásolását célzó fegyverré alakították.

A belső elemzés szerint Nagy-Britanniának felkészültebbnek kell lennie abban, hogyan vívjon meg a jövőben egy lehetséges háborút, amelyben a hagyományos arzenáltól a drónokon át a Twitter- és a Facebook-bejegyzésekig mindent fegyverként alkalmaznak. Jelenleg ugyanis "csalódást keltően sérülékenyek" az orosz erőkkel szemben.

A jelentés szerint az, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy katonái harcolnak Kelet-Ukrajnában, és az, hogy oroszbarát szakadárok is segítik őket, jól mutatja, milyen bonyolult és sokrétű az új orosz hadviselés. Embereket küldenek az ellenség vonalai mögé, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre, rombolják az infrastruktúrát, megfélemlítsék a helyi rendőröket, politikai gyilkosságokat és emberrablásokat hajtsanak végre, mindezzel pedig zavart keltsenek. Emellett Oroszország nagy energiát fordít a tájékoztatás és a közösségi média ellenőrzésére Kelet-Ukrajnában a lakosság befolyásolása érdekében. A propaganda a harci cselekményeknek is fontos része, a tüzérségi támadások előtt például drón segítségével oroszbarát propagandát hirdető sms-eket küldenek minden telefonra - beleértve az ukrán katonákét is.

Az alacsony intenzitású konfliktus azonban gyorsan komoly háborúvá válhat - figyelmeztet az elemzés, amelynek egyik ismerője a lapnak azt mondta, a világ paradigmaváltás tanúja a hadviselésben. "Olyan ez, mint amikor harckocsik váltották fel a lovakat vagy gépkarabély a puskát" - fogalmazott. Kitért arra, hogy a demokratikus párbeszéd aláásására alkalmazott félretájékoztatás, a kiberbűnözés, a gazdasági nyomásgyakorlás szintén része az arzenálnak.

A The Times a témában ismertette Richard Shirreff brit tábornok cikkét is. A NATO európai erőinek volt főparancsnok-helyettese szerint Oroszország nem egy hanyatló poszt-hidegháborús hatalom elavult vagy fogyatkozó katonai képességekkel. A közelmúlt legnagyratörőbb katonai modernizációs programját hajtja végre a haderő 2020-ra való megújítására. "Elsődleges céljai közé tartozik nukleáris fegyvereinek modernizálása, az új fegyverrendszerek bevezetése a légierőnél, a haditengerészetnél és a szárazföldi csapatoknál, ebben a sorrendben" - emelte ki. A nukleáris arzenálról szólva hozzátette, hogy Oroszországnak a deeszkaláció a célja vele: a NATO zsarolása vagy elrettentése a lehetséges válaszcsapástól.

Richard Shirreff emlékeztetett arra, hogy Oroszországban tavaly nyolc új dandár alakult, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig januárban három további létesítését jelentette be a Balti-államokkal szomszédos nyugati katonai körzetben.

A tábornok szerint Oroszország a gyengélkedő gazdasága ellenére is "megdolgoztatja" a NATO-t. "A Szovjetunió bukása után remények voltak arra, hogy Oroszország demokratikus államként születik újjá. Putyin elnök, aki most már egyaránt kétszer szolgált kormányfőként és államfőként, azonban meghiúsította ezeket a reményeket" - írta, hozzátéve, hogy az Oroszország szuperhatalmi imázsának visszaállítására vágyakozó politikus az erőit Ukrajnában és Szíriában fitogtató hadseregbe öli forrásait.

"Oroszország tettei magukért beszélnek: kegyetlen opportunizmus, gyors döntéshozatal és az ellenség gyengéinek kihasználása. Az eredmény gondolkodási szünetre kellene, hogy késztesse a NATO tagállamait" - vélekedett. Dicsérte a katonai szövetség arról szóló döntését, hogy négy zászlóaljat telepít a Balti-országokba és Lengyelországba, bár szerinte ez inkább politikai jelzés, semmint hiteles katonai erő.

Végül megjegyezte, Oroszország elrettentéséhez fontolóra kellene venni a hibrid és aszimmetrikus hadviselés eszközeinek a NATO védelmi doktrínájába való beépítését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.