Bizonytalan, mikor lesz új utód

Új egyházfőre vár Szerbia

Új egyházfőre vár Szerbia, mivel a Szerb Ortodox Egyház (SPC) élén álló Pavle pátriárka a hónap közepén kérte, hogy egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel kötelezettségei alól, ám egyelőre teljesen bizonytalan, mikor választják meg utódját.

_{2008.10.30 15:55MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A 94. életévét betöltő, szerénysége, aszketizmusa miatt "sétáló szent"-ként is emlegetett főpap, akit 1990-ben választottak a szerb egyház vezetőjévé, már hónapok óta kórházban van, s ez év májusa óta az öt püspökből álló Szent Szinódus látja el feladatait.

A Szerb Ortodox Egyház sajátosságaiból fakadóan ezek jórészt szimbolikusak, a konkrét döntéshozatali jogot nélkülözőek. Ez utóbbival az összes főpapot magába foglaló, 46 tagú püspöki tanács rendelkezik. Ülései között a tanácstól kapott felhatalmazás alapján a szinódus hozhat döntéseket. A szűkebb testület azonban csak egyfajta ügyvezetői feladatot lát el - alá van rendelve a tanácsnak, amely minden, az egyház életét érintő kérdésben az első és az utolsó döntéshozatali állomás. Jóváhagyása nélkül a szinódus sem kezdhet semmilyen eljárást.

A pátriárka személye ezzel együtt nagyon fontos Szerbiában, ahol az ortodox egyház a nemzeti lét elválaszthatatlan eleme, a nemzettudat egyik fenntartója. Ő képviseli ugyanis az egyházat, intézkedik napi kérdésekben a szinódus és a püspöki tanács ülései között, s bár fontos egyházi ügyekben nem dönt, szava nagy súllyal esik latba a határozathozó testületek ülésein. A szellemi eszményének Szent Pált tekintő, s a szerzetesi nevét is miatta választó (Gojko Stojcevic néven született) Pavle hosszan elhúzódó betegsége tehát működési zavarokhoz vezető űrt teremtett az SPC-ben.

Míg uralkodása első felét több egyházon belüli vita elsimítása, sikeres békéltetések jellemezték, a vége a belharcok kiújulásával fenyeget. Sajtójelentésekből ítélve már a tisztségéből való felmentésére vonatkozó kérelme is heves vitákat szült. Többen kétségbe vonták, hogy képes volt megírni üzenetét. Márpedig a Szerb Ortodox Egyház vezetőjét élete végéig választják, s felmenteni tisztségéből csak valamilyen súlyos kánonjogi vétség esetén (erről itt most szó sem lehet), vagy saját kérésére lehet. A kérelem hitelességével kapcsolatos - egyházi vezetők nyilatkozatai híján csak bennfentes sajtóinformációkból nyomon követhető - vita már elcsitulni látszik, de a megoldás még mindig bizonytalan. Egyelőre annyit lehet csak tudni, hogy november 11-én ül össze a püspöki tanács, de hogy választ-e új pátriárkát, az kérdéses.

Mivel a tanácskozást Pavle levelének megírása előtt hívták össze, a testület azt is mondhatja, hogy nem. A kéréstől számítva három hónapja van arra, hogy határozzon. Ha mégis rászánja magát arra, hogy pátriárkaválasztó tanácskozássá váljon, akkor először a választás módját kell meghatároznia. Az SPC alapszabálya ugyanis elég lazán fogalmaz, többfajta - egyháztudósoknak is sok fejtörést okozó - értelmezésre ad okot. Hosszú ideig az volt a bevett gyakorlat - bár ez tételesen nincs kimondva -, hogy egy több mint száz fős, a püspöki tanácsból, egyházi tanintézetek és kapcsolódó intézmények vezetőiből álló testület többségi szavazataival választanak egyházfőt.

Ám, mivel a régi Jugoszláviában az állam erőteljesen befolyásolni igyekezett a fontosnak tartott egyházfői választást, s a döntéshozók közül sokat megkeresett, "feltalálták" az "apostoli szavazást".

Ez abból áll, hogy a 46 tagú püspöki tanács többségi voksolással kiválaszt három jelöltet, akik közül sorshúzással döntik el, ki lesz a pátriárka.

A legmodernebbül felszerelt belgrádi katonai egészségügyi központban ápolt Pavle 1990-ben harmadikként került a kiválasztottak közé, s végül a győztes is ő lett.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter